102467. lajstromszámú szabadalom • Löketszabályozó ütköző nyomólöketükben megfeszített rugóval működtetett tüzelőanyagszivattyúk részére
— 2 — rúd s az ékítivatok közötti elegendő játék következtében a rúd tengelyére merőlegesen is szabadon mozoghatnak s helyzetüket csupán a (111, lla, lls, 1U) 5 rugók szabják meg. Ezen szerkezet működése a következő: Az 1. ábra rajzolt helyzetében az (5s) emeltyű külső élét a nyíl irányában forgó (9) bütyök éle elhagyja, minek köveíkez-10 tőben a bütyök által előzetesen befeszített (6) rugó úgy az (53 ) emeltyűt, mint a (2) dugattyút előre löki és ily módon a befecskendezést elvégzi. Az (5r.) emeltyűt mozgásában a (7.0 ütköző. állítja meg, 15 amely egyúttal a löket hosszát is megszabja. Ha a v7i, h, 7s, 7«) ékeket a (10) rúd irányában eltoljuk, a parallel ékpár hatására az ütközési felület a szabál.vozórúd tengelyére merőleges irányban önma-20 gával párhuzamosan eltolódik, miáltal a lökethossz megváltozik. A (10) szabályozórúd eltolásakor azon ékek, amelyek a (6) rugók erőhatása alatt helyzetükből csak nagy erővel lennének kimozdíthatok, a 25 rúdhoz képest elmaradnak és amikor --a szívás kezdetén — a rugóerő hatása alól felszabadulnak, a (111, 11,, 11:,, 31-0 rugók viszik őket vissza a (10) rúdhoz viszonyított normális, az új szabályozási 30 állapotnak megfelelő helyzetükbe. Ily módon a (10) szabályozó rudat kis erővel lehet elmozgatni; mozgásának a minimális töltés irányában való határolására az állítható (13) i'itközőesavar szolgálhat. 35 melyhez a (10) rúd (12) gombfejü végével ütközik. A most leírt kiviteli példánál az egyes szivattyúkhoz tartozó ütköző ékek elállítása csak egymás után, a szabályozó rúdon 40 v aló elhelyezésük sorrendjében következlietik be. A 2. ábrán feltüntetett helyzetben az 1 irányban eltolt szabályozó rúd pl. a (74 ) és (valamivel később ezután) a (7a) éket már beállította; a megfelelő 4. 45 sz. szivattyú éppen nyomólöketét, a 3. sz. szívólöketét végzi, az (54 , 5; í ) emeltyűket a (9) bütykök nyitva tartják (a 7S , 74 ékek nincsenek nyomás alatt). Ezzel szemben a (7-2, 7,) ékek az (52 , 50 emeltyűkön átadott 50 nyomás által még le vannak zárva és szabályozva még nincsenek; minthogy azonban a még mozdulatlan (72 ), s a már beszabályozod (7S ) ékek közt a (ll: i ) rugó már elő van feszítve, sorrend szerint a 55 tehermentesítés után a (72 ) ék beállítása következik még akkor is, ha az egyes hengerek bármely okból úgy volnának is kombinálva, hogy vezérlésüknek (illetőleg a megfelelő szivattyúk vezérlésének) időbeli sorrendje a szivattyúk helyzetbeli <30 sorrendjével nem egyeznék (tehát pl. az 1. sz. szivattyúnak előbb kellene befecskendezni, mint a 2. számúnak). Ez esetben az 1. sz. szivattyú, mihelyt rá kerül a sor, átmenetileg még a régi szabályozási 65 állapotnak megfelelően fog befecskendezni, minthogy az éket elállító (lla ) rugó még nincs befeszítve: esetleg — ha a (111—11.0 rugók már bizonyos fokú előíesxültséggel vannak behelyezve — a (11,) rugó tér- 70 nyerése s (11,) és (112 ) rugók nyomóerőinek kiegyenlítődése következtében egy átmeneti (nem teljes fokíO szabályozási állapot fog létrejönni. A (7( ) ék teljes beszabályozása azonban csak akkor követ- 75 nézik be. ha előzőleg már a (72 ) ék is felszabadult ée beszabályoztatok. A szabályozás ilyszerű lefolyásának az az oka, hogy a (11,—115 ) rugók közi'.l csak a szélsők vannak a (10) szabályozórúddal köz- 80 vetlen összeköttetésben, míg a közbensők a rúddal való kapcsolat nélkül maguknak az ékeknek homlokfelületein feküsznek fel. Hzzel szemben a szabályozó szerveknek 3. és 4. ábrabeli változatain oly megoldá- 85 sok vannak alkalmazva, melyeknél az egyes szabályozóékekhez tartozó rugók egyenként is a szabályozó rúdhoz vannak kötve, úgy hogy a rúd eltolásakor az öszsze.s ékek rugói megfeszíttetnek, s az ékek 90 —- tekintet nélkül elhelyezésük sorrendjére — új helyzetükbe egyenként is azonnal beállhatnak, mihelyt a befecskendező rugók nyomásától tehermentesítve vannak. A 3. és 4. ábrák szerinti kivitelek 95 közt csak az a különbség, hogy a 4. ábrán a szükséges rugók saáma — mint a 2. ábrán is — eggyel több, mint az ékek száma, míg az előbbinél (3. ábra) minden ékhez két rugó tartozik, a szabályozó rúd mind- 100 két (I, II) mozgatási irányához egy-egy. Ezen utóbbi rugók egyik végükkel a tágabb ékturatok (15) vállain, másik végükkel a (10) szabályozórúd (16) állítógyíírűin feküsznek fel. Ezzel szemben a 4. 105 ábra szerinti változat azonos rugói a szabályozó rúd (17) megvastagított részeinek vállain felfekvő (18) rugótárcsák közé vannak behelyezve; az ékfuratokban a szabályozórúd megvastagodott részei fog- 110 lalnak helyet, s hosszuk egyezik az ékfuratokéval, úgy hogy a szabályozórúdnak az ékekhez viszonyított normális középállásában a (18) rugótárcsák az ékek homlokfelületein is felfekiisznek. A szabá- 115