102461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alifás savak előállítására erjesztés útján

í — 2 — ciójú, friss cukoroldatot bevezetni, tekintettel az illanó zsírsavak sóinak az elvezetett folyadékban előforduló csekély százalékos mennyiségére és az ennek ío-5 lyományaképen a helyreállításhoz szükséges koncentrációveszteségre. Másrészt, mint kifejtettük, nem lehet az erjesztést erős cukorkoncentrációval elvégezni. Ezért a találmány szerinti eljárással az erjesztő tést nagymennyiségű, de kellően gyenge cukorkoncentrációjú folyadékban végezzük el és aránylag kis mennyiségű, de aránylag erős cukorkoncentrációjú cukoroldatot folytonosan vagy időszakosan 15 és oly mennyiségben adagolunk, hogy a nagymennyiségű folyadékban a cukorkoncentráció ne emelkedjék ama érték fölé, melynél nem-illanó savaknak számbajövő keletkezése következnék be. A cukoroldat 20 hozzáadásának arányában levet vonunk el. A találmány szerinti eljárást, mely kísérletekkel megállapított különleges feltételek mellett elvégzendő műveletekből 25 áll, az alábbiakban összehasolítás céljából megadott példákkal világítjuk meg. 254 kg répamelászt vízzel 2724 l.-re hígítunk fel ós közvetlenül termofil, cellulózaerjesztő organizmusokkal, az ily organiz-30 musokkal végzett erjesztés szokásos hőmérsékletén, vagyis mintegy 60° C-on erjesztünk; a hidrogéniónkoncentrációt a szokásos eszközökkel a kellő határok között tartjuk. Hat nap múlva azt tapasz-35 táljuk, hogy a keletkezett egész savmennyiség az átalakított cukormennyiséghez viszonyítva 58%-ot tesz ki. Ezzel szemben a keletkezett illanó savnak — jelen esetben ecetsavnak — mennyi-40 sége az átalakított cukor menyiségéhez viszonyítva mindössze 28.30%. Az imént ismertetett eljárásnál kapott csekély mennyiségű illanó savval szemben lényegileg tisztán illanó savból álló 45 'savhozamot érhetünk el, ha a találmány szerinti eljárást az alábbiak szerint foganatosítjuk: Kb. 2724 1. űrtartalmú erjesztőkádba két napig mindennap 36,3 kg. melásznak 363 1. vízben való oldatát ada-50 góljuk. Az erjesztőkádba valamely termofil cellulózaerjesztő organizmust viszünk be és kb. 60 C° hőmérsékletet tartunk fenn, a hidrogéniónkoncentrációt pedig a szokásos időszakos adagolással a leg-55 kedvezőbb értéken tartjuk. Az első napon a kelektezett sav egy része, a melász koncentrációja miatt, természetesen, nemillanó sav. Világos azonban az is, hogy a melász koncentrációja napról-napra csökken és ennek következtében a nem-illanó 60 sav mennyisége is csökken, amikor is ez utóbbi, részben mint tápanyag is szerepelhet. A hét nap elteltével tehát az erjesztőkád gyakorlatilag oly lével van tele, melynek cukorkoncentrációja igen gyenge és 65 mely acetátokat, valamint nem-illandó savak csekély mennyiségű sóját tartalmazza. Miután ily módon gyenge cukorkoncentrációjú lé képződött, melybe, a találmány szerint ekkor további adagokat 70 lehet bevezetni és ennek megfelelő menynyiségű levet elvezetni, naponta kb. 363 1. levet vezethetünk el és 363 1. 10%-os melászoldatot vezethetünk be. A bevezetés és elvezetés természetesen időszakosan 75 vagy folytonosan történhetik. A hidrogéniónkoncentrációt természetesen a további. alacsony értéken, a hőmérsékletet pedig megfelelő fokon, előnyösen kb. 60 C°-on tartjuk. Szükség esetén tápanyago- 80 kat is adagolunk, rópainelász használatánál azonban rendszerint nincs szükség tápanyagok hozzáadására. Szabadalmi lgények: 1. Eljárás illanó zsírsavak előállítására, 85 cukoroldatoknak termofil organizmusokkal való erjesztése útján, azzal jellemezve, hogy az erjesztést igen gyenge cnkorkoncentrációjú folyadékban végezzük el, amikor is annyi cu- 90 koroldatot adagolunk, hogy az erjesztőkádban a cukorkoncentráció ne érje el azt az értéket, melynél nem-illanó sav halmozódnék fel. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás foganato- 95 sítási módja, azzal jellemezve, hogy nagy mennyiségű, igen gyenge cukorkoncentrációjú folyadékot alkalmazunk, míg az adagolt cukoroldat erős cukorkoncentrációjú, de elegendő csekély JQQ mennyiségű ahhoz, hogy az erjesztőkádban a cukorkoncentráció túlságos erősbödését elkerüljük. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, 105 hogy a cukoroldatot folytonosan vagy időszakosan adagoljuk és ennek megfelelő mennyiségű levet folytonosan vagy időszakosan elvezetünk. 4. Az 1—3. alatt igényelt eljárás fogana- no tosítási módja, azzal jellemezve, hogy az erjesztő folyadék hidrogéniónkoncentrációját valamely alkáli vagy alkáliák időszakos vagy folytonos hozzáadásával szabályozzuk. 115