102455. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminiumnak, ill. ötvözeteinek agyagból és agyagot tartalmazó anyagokból való előállítására elektrotermikus redukcióval

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRALYJ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 102455. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás alumíniumnak, ill. ötvözeteinek agyagból és agyagot tartalmazó anya­gokból való előállítására elektrotermikus redukcióval. Neumann Vilmos oki. mérnök Lautawerk (Lausitz), miut Herbert Friedmannberlin-charlottenburgl lak osjogutódj a. A bejelentés napja 1930. évi március hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi március hó 22-ike. Az alumínium előállítása termikus úton agyagnak, illetve timföldnek redukálásá­val azon hiusul meg, hogy az aluminium a redukáló hőfokon elgőzölög. A talál­, mány szerinti eljárással az alumíniumot a legkülönbözőbb nyersanyagokból gya­korlatilag kielégítően termelhetjük. Az eljárás abban áll, hogy az aluminium gőz­nyomását a redukciós folyamat alatt, ma-i gasabb hőfokon forró anyagokkal lecsök­kentjük, és a kapott ötvözetben ez anya­gokat és az alumíniumot kombinált fizikai (szeparálás) és lepárló eljárással (desztil­lálás) egymástól különválasztjuk, i Ajánlották már, hogy aiZi alumíniumot termikusan oly módon termeljük ki, hogy az aluminiumot magasabb forrpontú fém­nek jelenlétiéiben redukáljuk, és az ilymó­don kapott ötvözetből ledesztilláljuk. Az ) ilyimódon előállítható ötvözetek azonban, ha teflrintettel voltunk arra, hogy az alu­íniniuninak elgőzölése túl nagy ne legyen és hogy káinbid. ne képződjék, túl kevés aluminiumot (pl. legfeljebb 66% nliimi-i niuímcit, 33% s/ilieium mellett) tartalmaz­nak ahhoz, hogy ez ötvözetekből az alumí­niumot gyakorlatilag desztiillációval tei'­meilhetnök, mivel a szükséges desztil láló hőifok és a szükséges vákuum túl maga­) siak. E gondolat csakis jelen találmány ré­vén válik gyakorlatilag megvalósíthatóvá azáltal, hogy az aluminium-ötvözet ter­mikus előállítása, és desztillálása közé mechanikus úton az aluminium dúsítását 3 iktatja. A következő intézkedések szüksé­geseik: 1. Az agyagtartalmú nyersanyag redu­kálásakor ez anyaghoz lehető magas forr­pontú fáméit adunk, vaigypedig ily fémet az aluminiumanal egyidőben állítunk elő, 40 mimellelt e lémből akkora mennyiséget adunk hozzá, hogy ez egyfelől az alumí­nium elgőzölését gyakorlatilag megakadá­lyozza, másfelől pedig alábbi hatást váltja ki. í5 2. Az ilyfoép előállított aluminiumötvö­zeteit, melyet a következőkben röviden „nyersöltvözet" néiv alatt fogunk említeni, oly hőfokig hűtjük, amelynél az 1. pont alatt hozzá,-.dóit viagy előállított féimnek 50 legalábbis legnagyobb része primer meg­dermed, és ezáltal a folyósán maradó eutektiikunítól, melyet alábbiakban „dús­ötvözet" név alaitt fogunk említeni, alkal­mas mechanikai módon különválasztható. 55 3. A dúsötvözetet vakuumban desztillál­juk, az elgőzölgő aluminiumot kondenzál­juk, aimiáltal tiszta aluminiumot kapunk. A diesztillációs maradékot az 1. vagy 2. alatti munkaszakaszokban ismét hozzá- go adjuik. 4. Az 1. alatti nyersötvözetet elektro­termikusán állítjuk elő. Ehhez a legtöbb esetben nemcsak bizonyos minimális teirr helés szükséges, mint az elektrotermikus 65 redukcióknál általában, hanem oly áram­sűrűség szükséges, amely az eddig szoká­sosoknál lényegesen nagyobb. Ily nagyobb áramsűrűségnek alkalmazását magas szá­zalékú alumíniumötvözetek előállítására 70 általánosságban, nemcsak a fentiekben ismertetett találmány keresztülvitelénél, mint önálló találmányt igényeljük. Az egyes munkaszakokhoíí még a követ­kezőket jegyezzük meg: 75 1.-hez. Anélkül, hogy annak lehetőségét

Next

/
Oldalképek
Tartalom