102444. lajstromszámú szabadalom • Felületi sűrítő

Megjelent 1931. évi április lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1055444. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Felületi sűrítő. Société des Condenseurs Delas Páris. A bejelentés napja 1930. évi április hó 14-ike. Franciaországi elsőbbsége 1929. évi junius hó 17-ike. Ismeretesek már felületi sűrítők, melyekben a csőnyalábot — amennyiben az ebben lévő csövek keresztmetszetét veszszük figyelembe — olyan határvonalú, cső-5 mentes, felső beszögelések határolják, melyek lefelé konvergálnak, alulról pedig ugyanolyan beszögellések, melyek azonban lefelé divergálnak. Ilyen csőelrendezés a mellékelt rajz 1. ábráján látható. 10 Ennek a csőelrendezésnek következő hátrányai vannak: A csőnyaláb az említett beszögellések alsó (a, b, c, d, e, f) csúcsai közelében már a határolás módja miatt is vastagabb, 15 mint egyéb helyeken, vagyis szabatosan kifejezve, a csőnyaláb ott a legvastagabb, ahol a beszögellések szélessége nullára csökken. E hátrány megszüntetésére különböző 20 megoldásokat hoztak már javaslatba. A szerkezeti megoldások némelyikében, ámbár a beszögellések alul nem végződnek csúcsban, mindazonáltal a beszögellések aljába oly sok cső kerül, amelyek száma 25 nem áll arányban avval a gőz-mennyiséggel, amennyit a beszögellések e helyekre szállítani képesek. Javasolták már azt is, hogy minden beszögellés alsó részében apró beszögelléseket létesítsünk, amelyek 30 azonban a fő-beszögelléstől eltérnek. Ebből a szerkezeti megoldásból az adódott, hogy az apró beszögellések fölött a fő-beszögeilésben szűkülés mutatkozott, ami az áramló gőzben jelentős veszteséget idézett 35 elő. E veszteség folytán az apró beszögellésekbe csak kis mennyiségű gőz hatol és így azok a csövek, amelyek a beszögellések oldalai alatt vannak, ebben az esetben nincsenek gazdaságosan kihasználva. 40 A találmány az ily fajta felületi sűrítők oly módon való tökéletesítését célozza, hogy a fentiekben felsorolt hátrányok megszűnjenek. Ezt a találmány szerint azáltal érjük el, hogy oly csőnyalábot létesítünk, melyben a gőz minden ponton szaba 45 don emelkedhetik. A csőnyalábot ugyanis akként képezzük ki, illetve a beszögelléseket olyanra készítjük, hogy a csöveket érő gőz minden övben egyenlő ellenállásra találjon és ennélfogva a gőzsűrítő-képesség 50 mindenütt egyenlő legyen. Ezt az eredményt azzal érjük el, hogy a lefelé konvergáló, felső beszögelléseknek a csőnyaláb végéig meghatározott keresztmetszetet adunk és az említett beszögellé- 55 sek alsó részét alkalmasan elhelyezett lemezzel zárjuk el. Hogy az ily csőnyalábot tökéletessé tegyük, a fűrész-fogazásra emlékeztető csőnyaláb felső csúcsain akként alakított le- 60 mezeket helyezünk el, hogy a tulajdonképeni csőnyalábnak minden magasságban állandó vastagsága legyen. Ha a találmányt oly felületi sűrítőkön alkalmazzuk, amelyekben a víz többszörö- 65 sen körülkering, akkor — hogy a berendezés egyneműsége megóvassék — a csőmentes terekkel szemben lemezeket kell alkalmas módon elhelyeznünk, amelyek a többszörös keringést biztosító víztartányok 70 bordáinak megfelelnek. A találmány szerinti tökéletesítések, amennyiben a lemezek elhelyezése tekintetében helyesen járunk el, jelentős előnyöket biztosítanak, ha azokat oly ismert fajtájú felületi sűrí- 75 tőkben alkalmazzuk, amelyekben a csapadék érintőlegesen csepeg a csövekre. A találmánynak különböző szerkezeti megoldása lehet. Ezek közül néhányat