102429. lajstromszámú szabadalom • Fogkefetok

I Meg-jelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAB KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIEÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102439. SZÁM. — XVIII/b. OSZTÁLY. Fogkefetok. Papházy György oki. j»a/<Iás/> Drávaszabolcs. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 2-ika. A találmány fogkefetok, mely a fogkefefejet idegen tárgyakkal való érintkezéstől megvédi, anélkül, hogy a sörtéknek száradását gátolná. A tokbahelyezett fog-5 kefét tehát használat után azonnal zsebretehetjük, vagy elcsomagoljuk, miért is utazásokra, hétvégi kirándulásokra fölötte alkalmas. Azonban még otthoni használatra is igen előnyös, főképen többtagú 10 családoknál, mivel a különböző fogkefék sörtéinek érintkezését megakadályozza, ami tudvalevőleg egészségügyileg káros, mivel az érintkező fogkefék betegségek csiráit terjeszthetik. A találmány különös 15 előnye, hogy a tok csakis a fogkefefejet védi, a nyelet viszont szabadon hagyja, miért is e fogkefetok aránylag kisméretű és olcsó. A találmány lényegében oly a fogkefe-20 fejet magábazáró, nyitható tokból áll, melynek egyik véglapján a fogkefenyelet átbocsájtó áttörés van. A rajzon a találmánynak több példaképem, kiviteli alakját láthatjuk, melyektől 25 a gyakorlatban, lényegüknek érintése nélkül, sokféleképen el is térhetünk. Az 1. ábra az első kiviteli alaknak távlati képe és homloknézete, a 2. ábra második kiviteli alaknak távlati 80 képe és homloknézete, a 3. ábra harmadik kiviteli alak oldalnézete és távlati képe kétféle használati helyzetben, a 4. ábra negyedik kiviteli alak távlati 85 képe kétféle használati helyzetben. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a fogkefetok két egymásba dugott (g, g) hüvelyből áll, melyek külső végükön zártak és melyeknek zárólapjain (f) áttörések vannak. Az egyik (d) tokrósz valami- 40 vei kisebb méretű azért, hogy a másik (g) tokrészbe tolhassuk. Az egyik (d) tokrész zárólapján, vagyis homloklapján a (b) fogkefenyelet átbocsájtó (e) áttörés van. A két tokrészt egymásba dugott helyzeté- 45 ben a súrlódás tartja meg. E kiviteli alakot következőképen használjuk: A két tokrészt széthúzzuk és az egyik áttöréses (d) tokrészbe a (c) fogkefefejet helyezzük olykép, hogy a (b) fogkefenyél 50 az (e) áttörésen kinyúljon. Azután a (g) tokrészt a (d) tokrészre húzzuk és ezáltal a fogkefefejet a tokban biztosítjuk. Az (e) áttörés ugyanis csak akkora, hogy a (g) nyelet átbocsájtja, a sörtés (c) fejrészt 55 ellenben nem. E kiviteli alaknál a tok keresztmetszete nagyjában tojásdad alakú. A 2. ábra szerinti kiviteli alak az 1. ábra szerintitől csakis abban különbözik, hogy a tök keresztmetszetű és hogy a (g, 60 d) tokrészeket egymásbatolt helyzetükben a (h) szuronyzár biztosítja. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a toknak két (i, k) részét a (j) helyen csuklózzuk és e két tokrész nem egymásba tolható 65 és a két végén zárt toknak hosszirányú osztása által keletkezett. A két (k, i) tokrészt záróhelyzetében az (1) gyűrű biztosítja. Ha e gyűrűt (1') helyzetében hátratoljuk, akkor a (k) tokrészt, (k') helyzetébe 70 emelhetjük, a fogkefefejet a tokba helyezhetjük (8. ábra alsó része) és e helyzetében a (k) tokrész zárásával és az (1) zárógyűrűnek rátolásával (3. ábra felső része) biztosíthatjuk. 75 A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a tok szintén két egymásbatolható és külső végükön zárt (m, n) hüvelyből áll.