102428. lajstromszámú szabadalom • Kényszermozgású vezérmű be- és kibocsátószelepekhez
» Megjelent 1931. évi április hó l ő-é i i. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 102428. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Kényszermozgású vezérmű be- és kibocsátószelepekhez. Prvni brnenská strojirenská spoleénost Brünn. A bejelentés napja 1930 évi április hó 16 ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1929. évi április hó 25-ike. Az eddig ismeretes kényszermozgású vezérműveket, melyeknél a görgő mozgását az excenter által mozgatott könyökemeltyű végzi, a gép bizonyos fordulatszámán túl használni nem lehetett. Az ismeretes kivitelek utóbbi esetben a szelep nyitására oly magas gyorsulásokat igényelnek, hogy azoknak ütése elkerülhetetlen. Eddig, pl. a Lenz-féle vezérműnél, kb. 125 forgásszám mellett a gyorsulás legnagyobb értéke 200 m és ennél több is. Még magasabb forgásszámoknál már oly gyorsulások lépnek fel, amelyek leküzdhetetlenek. A találmány azt a feladatot oldja meg, mely a kényszermozgású vezérlést magasabb forgásszámoknál is lehetővé teszi. Az eddigi kényszermozgású könyökemeltyű kormányzásokkal szemben, melyeknél vagy csak az egyik emeltyűkar, vagy csak a két emeltyűkar által bezárt szög változtatható, a találmány szerint úgy az egyik emeltyűkar, valamint a bezárt szög is változtatható. A két emeltyűkar által bezárt szög változtatása oly módon történik, hogy ez a szög annál tompább, minél hosszabb a görgő támadási pontjához vezető emeltyűkar. A gyorsulás mérséklésére a görgő pályája, mely a változtatható emeltyűkar két végpontját alkotja, oly különleges alakú, hogy a görgőközéppálya sinusvonalakból van összetéve, vagy oly vonalakból, amelyek megközelítően sinusvonalakhoz vezetnek. A rajzok a találmány egy példaképem kivitelét mutatják. Az 1. ábra a bebocsátóvezérmű hosszmetszete. A 2. ábra részlet nagyobbított léptékben. A 40 3. ábra a vezérmű gyorsulási diagramja. A 4. ábra az ismeretes Lentz-féle vezérmű bütyke. Az 5. ábra e bütyökhöz tartozó gyorsulási 45 diagram. Az 1. ábra szerint az (a) kormánytengelyre a (b) excenter van erősítve, mely (c) rúd révén a (d) kettősemeltyűt mozgatja. Ez a kettősemeltyű az (f) szelepház 50 (0) csapjával csuklósan van összekötve és azonkívül a (g) görgőpályával van ellátva, mely minden oldalról zárt és a szelepet (h) görgő segélyével fcényszermozgásúan nyitja és zárja. A (h) görgőre a (k) szelep 55 (1) orsója van akasztva. A görgőközéppont (g) pályája sinusvonalakhoz hasonló vonalakból van összetéve. A 2. ábrán ez nagyobbított léptékben látható. Az (m1 ) és (m2 ) pályák meg 60 közelítően sinusvonalaknak felelnek meg. A sinusvonalak vagy közvetlenül egymáshoz csatlakoznak, vagy rövid egyenes pálya révén egymással összekötve, a 2. ábra szerint, pl. az (r) pálya által. Azon 65 idő alatt, míg a szelep zárva van a sinusvonalhoz üresen járó ívpálya toldható. A (c) excenternek (o) támadási pontja a könyökemeltyű (e) fixpontja és a (g) görgőpálya között (1. ábra), vagy az el- 70 lenkező könyökemeltyű oldalon lehet. Ha a (c) excenterrúd mozgatásával az (o) pontot az I. helyzetből a II. helyzetbe hozzuk, akkor a könyökemeltyű, mely az I. helyzetben a két (l1 ) és (L1 ) és az (a1 ) 75 bezárt szögből állott, megváltozik és oly könyökemeltyűvé változik, mely az (a2 )
