102424. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szikkativok, különösen az alkáliföldfémek és nehézfémek naftenátjainak és azok szerves oldószerekben való homogén oldatainak előállítására

Megjelent 1931. évi áj»rilis hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYT ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102424. SZÁM. — xi/g. OSZTÁLY. Eljárás szikkativok, különösen az alkálilöldfémek és nehézfémek naftenátjainak és azok szerves oldószerekben való homogén oldatainak előállítására. I. G. Farbenindustrie A.-G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1930. évi junias hó 23-ika. A találmány szikkativok illanó oldósze­rekben való oldatainak előállítására vo­natkozik úgynevezett szikkativkivonatok készítése céljából. „Szikkativok" alatt 5 földalkali- és nehézfémeknek telítetlen szerves savakkal, ú. m. olajsavakkal, gyantasavakkal és nafténsavakkal való vegyületeit értik, amelyek egyrészt a szá­radó olajokból, mint pl. lenolajból és más-10 efélékből való kence készítésénél, másrészt a lakk-készítésnél találnak alkalmazást. A találmány a következő részletekre terjed ki: 1. naftenátoldatok közvetlen előállítá-15 sára és 2. a naftenátoldatok kezelésére, azokból később bekövetkező lecsapódások elleni vé­delem céljából. A találmány szerint a naftenátokat köz-20 vetlenül kaphatjuk meg illanó oldószerben és pedig a következő eljárással: A sziklpi­tiv bázisát alkotó savakat pl. különösen nafténsavat, vagy akár lenolajsavat, gyantasavakat, benzoesavat vagy más, az 25 aromás sorozatba tartozó karbonsavat, stearinsavat, stb. illanó oldószerben, mint pl. lakkbenzinben, terpentinolajban, hexa­linban, stb. feloldunk és az oldatot fokoza­tos melegítés és jó keverés közben a szoká-30 sos szikkativfémek oxidjaival, ill. oxid­hidrátjaival, oxidulhidrátjaival, valamint karbonátjaival, formiátjaival, acetátjaival stb. hozzuk össze. Ezen anyagokat előnyö­sen finom por alakjában adagoljuk. A reak-35 ció minden várakozás ellenére már arány­lag alacsony hőmérsékleten megindul és rendszerint már 100 C° alatt egészen rövid időn belül befolyik. Leggyakrabban már kb. 2 óra alatt kvantitatív átalakulás kö­vetkezik be és az előállott naftenátok, ben- 40 zoátok, linoleátok, rezinátok stb. vagy ezen termékek elegyei a szerves oldószerben neutrális, teljesen homogén alakban van­nak feloldva. A képződött reakcióvizet és az adott esetben felszabadult illanó szer- 45 ves savakat, (mint pl. hangya- és ecet­savat) a legcélszerűbben a folyamat alatt vagy annak vége felé távolítjuk el az ol­datból, egyszerű desztillálással, csökken- . tett nyomás mellett vagy anélkül, ameny- 50 nyiben a hőmérsékletet kb. 120—140 C°-ra emeljük úgy, hogy az még alatta marad az alkalmazott oldószer forráspontjának. Az esetleg magával ragadott oldószerrészlete­ket az előtétben visszanyerjük. 55-Mint fentebb említettük, ezen eljárásnál kényelmesen alkalmazhatunk egyidejűleg fémhordozó gyanánt különböző savakat is, melyeket különböző fémoxidokkal ele- : gyítünk. Emellett azt a figyelemreméltó 60-megfigyelést tettük, hogy az átalakulások ilyenkor rendszerint gyorsabban folynak le és nagyobb koncentrációjú szikkati v­oldatokat kaphatunk, mint egyetlen sav­val. Ha pl. 1 ekvivalenssúly ólomoxidot, 1 65* ekvivalenssúly benzoesavval négyszeres mennyiségű hexalinban reakcióba hozunk, úgy a képződött ólombenzoát melegben feloldódik ugyan, de kihűlve legnagyobb­részben újból kiválik. Ha azonban az oldó- 70-szermennyiség megtartása mellett, egy­idejűleg még % ekvivalenssúly ólomoxidot és % ekvivalenssúly nafténsavat adunk hozzá, úgy a magasabb ólomtartalom el­lenére is az egész szikkativ még hidegben 75. is oldva marad. Az előállott szikkativ­mennyiségeket ennél az előállítási módnál az oldószer közvetlenül oldatban tartja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom