102420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szilárd tüzelőanyagok hőmennyiségének fokozott kihasználására

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102420. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Eljárás és készülék szilárd tüzelőanyagok hőmennyiségének fokozott kihasználására. Steinmetz Lina szül. Bordt mag-ánzónő Saarbrücken. A bejelentés napja 1930. évi május hó 21-ike. A találmány eljárás szilárd tüzelőanyagok hőmennyiségének megnövelt kihasználására, amit az égési levegő előmelegítésével éi*ünk el és a levegő hozzávezeté-5 sét olymódon eszközöljük, hogy teljes és lassú elégés következik he levegőfelesleg nélkül és desztilláció elkerülésével. A liozzávezetés módjával az égési övet a rostély közvetlen közelében tartjuk, úgyhogy 10 a felette fekvő szén hideg marad, miáltal a desztilációt teljesen elkerüljük. Az eljárás hasznosítására való készülékek alapelve az, hogy az égési levegő olymódon szívódik be az összes vagy egyes 15 rostélyrudakon át, vagy egyes rostélyrudak mentén, hogy erős előmelegítés következik be. A rajzon a találmány hasznosítására való készülék több foganatosítási alakja van feltüntetve. 20 Az 1. ábra szerinti foganatosítási alak oly (1) rostélyrúd, melynek (2) hosszfurata van, amelynek egyik végébe pl. a (4) falon áthatoló és a külső levegővel közlekedő (3) csövet illesztjük. A tüzelőtérben 25 fekvő rostélyon a (2) furatból oldal (5) nyílások indulnak ki, amelyeken át a beszívott és a forró rostélyrúddal való érintkezés folytán előmelegített levegő az égési övbe jut. 30 E foganatosítási alakkal, melynek révén a találmány alapelvét megvalósítjuk, az előmelegített levegőt aként vezetjük be, hogy közvetlenül a rostélyfelületen következik be a lassú és teljes elégés és pedig 35 levegőfelesleg nélkül. Azáltal, hogy az elégés a rostélyfelületen megy végbe és hogy a felette rétegezett tüzelőanyagok nagyon rossz hővezetők, a rostély feletti réteg nem melegszik fel annyira, hogy > desztilláció következnék be, mely folyamat különben az összes szokásos rostélytüzeléseknél bekövetkezik. A kiömlő fúvókákat alkotó (5) nyílásokon át a tűztérbe lépő levegő oly hatást gyakorol az égő szénre, mely a hamu mennyiségének 45 lényeges csökkenésében, továbbá finom poraiakii hamu képződésében nyilvánul, úgyhogy a rostély elsalakosodása nem következik be. Az égési hőfok növelése folytán csekélyebb értékű tüzelőanyagok, va- 50 lamint hulladék, pl. konyhahulladék is teljesen elég. A találmány szerinti rostéllyal végzett kísérlet a rendes rostéllyal szemben következőt eredményezett: 55 Szén neme: Saar-vidéki szén. Tüzelési időtartam: 2 óra. Szénfogyasztás: rendes rostély 303Ö g. Szénfogyasztás: találmány szerinti rostély: 2050 g. 60 Szobahőmérséklet: rendes rostély 17 C°. Hőmérséklet találmány szerinti rostély 22 C«. Hamu: rendes rostély 300 g. Hamu: találmány szerinti rostély 140 g. 65 Hőfok a kályhacsőben: rendes rostély 158 CX Hőfok a kályhacsőben: a találmány szerinti rostély 122 O. E kísérlet mutatja a találmány szerinti 70 rostély előnyeit, melyek a következők: 1. Az égés lassúbb; 2. A hasznos hőfok sokkal magasabb; 3. A melegmennyiségveszteségek sokkal csekélyebbek. 75 4. A hamumennyiség kisebb. A kályhában lévő maradékok vizsgálata továbbá azt eredményezte, hogy a még éghető anyag százalékos mennyisége,