102412. lajstromszámú szabadalom • Tűzbiztonsági berendezés filmszakadás esetére vetítőgépekhez

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102412. SZÁM. — XVlII/b. OSZTÁLY. Tűzbiztonsági berendezés filmszakadás esetére vetítőgépekhez. Pintér Zoltán egyetemi hallgató Hajdúnánás. A bejelentés napja 1930. évi április hó 14-ike. Azon vetítőgépeknek, amelyek mindmáig üzemben vannak, az a legnagyobb hibájuk, hogy nincs rajtuk oly abszolút biztosan működő szerkezeit, mely a film 5 anyagának gyúlékony volta miatt keletkező tűzésetekben tökéletes és teljes biztonságot nyújtana. A tűz keletkezésének oka az a nagymennyiségű hőenergia, amit a vetítőigép ívlámpa ja kisugároz. Az ív 10 összes fény- és hőenergiája a gép kapujában mozgó filmanyagra van koncentrálva. Bizonyos eseitekbeii ez a hőenergia alkalmas arra, hogy meggyújtsa a gépben levő filmet. Hogy ez a tűz gyakran mily anyagi 15 kárral jár, — nem beszélek az emberi életről — nem tartozik ide, de szoros velejárója a dolognak. Emiatt .az idők folyamán különböző oly szerkezetek kerültek forgalomba, melyek a filmgyulladást igykeztek 20 a minimumra redukálni. Az ezirányu törekvések eddig odairányulitafc, hogy a vetítő ív sugárzás hőenergiáját -valami • úton-módon csökkentsék. Hűtötték a fényt.:

Ez a hűtés kétféle mó-25 don történt. Vagy egy kb. 5—6 cm vastag vízrétegén, vezették át a fényt, hogy annak gyujtóképessóge így — intenzitásában gyengülve — né legyen tovább veszedelmes. Vagy pedig a vetítőgép kapujában 30 sebesen futó filmre egy elektromotorral hajtott légturbinával oly erős és heves légáramlatot fujtattak, amely az égő film eloltására volt hivatva. Mindkét rendszernek vannak hátrányai. 85 Az első, tehát vízhűtéses rendszernél az aránylag igén vastag vízrétegen keresztülvezetett fény nemcsak hő-, hanem fényenergiájából is rendkívül sokat veszít. Így, ha hűtött fénnyel akarok világos és 40 tiszta képet kapni: a vetítő Ívlámpa áram intenzitását kell növelni. Így egyrészt jóval, körülbelül kétszer annyi áramot fogyasztok, mint eddig, másrészt az ív által létesített hőmennyiség is növekszik. Ennélfogvía a hűtő vize is rövid idő alatt fel- 45 forr. A víz zavaros lesz és ez a vetített kép tisztaságára nagyon hátrányos. "Újabban. a víz helyett oly folyadékot használnak, amely nehezen forr és emellett még cirkuláló hideg vízzel hűtik. Ez 50 a szerkezet komplikált és ennélfogva rengeteg kellemetlenséget okoz — hosszú gumicsövek, stb. — és így nem praktikus. Legfőbb hibája pedig az, hogy eredeti célját így sem oldja meg tökéletesen, hátrányok 55 nélkül. A mozgó filmszalag által hajtott centrifugál regulátor működése sem elég gyors, mert ahhoz, hogy a regulátor forgása csökkenjék, bizonyos időre van szükség, 60 ezalatt pedig már beállhat a gyulladás. Ezen elrendezés legfőbb hátránya azonban az, hogy a filmszalag, amely súrlódással hajtja a centrifugál regulátort, erős súrlódásnak s így kopásnak van kitéve, miál- 65 tal romlik és könnyebben szakad. Az elektromotorral hajtott légturbina pedig ismét nem oldja meg a feladatot, mert egyrészt nem nyújt ez a megoldás sem tökéletes biztonságot, másrészt sok 70 port fujtat a film emulziós részére. Emiatt a film emulziós része karcolást kap és esős lesz. A film jóságának rovására történik tehát a hűtés. A találmány szerinti szerkezet megter- 75 vezésének alapja az a meggondolás, hogy akkor keletkezik tűz, amikor a filmszalag elsziakad a kapunak neveziett sinek között, így nem folytathatja sebes futását — amikor egy képkockának a megvilágítási idő- 80