102394. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mészkötőanyagok és aszbeszt vagy más szálasanyagok keverése útján előállított műmasszák korroziv hatású vízzel szemben kifejtett ellenállásának, valamint megszilárdulásának gyors elérésére

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^fflft SZABADALMI BIRÚSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102394. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Eljárás mészkötőanyagok és aszbeszt vagy más szálasanyagok keverése útján előállított mükőmasszák korroziv hatású vízzel szemben kifejtett ellenállásának, valamint megszilárdulásának gyors elérésére. Dr. Morbelli Giovanni vegyész Milano. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi augusztus hó 24-ike. A cementmasszák nagy hátránya tudvalevőleg az, hogy folyó víz, különösen pedig vegyileg tiszta vagy pedig szulfátokat, kloridokat, saviakat stb. tartalmazó 5 víz határának nem állnak ellent. Ennek oka a massza likacsossága, mely úgy jön létre, hogy a kötés és megszilárdulás folyamán a masszából mész válik ki, mely a vízben kilúgzódik. Ennek következtében 10 a csövek, tartályok stb., még ha azbesztcementből készültek is, mely a legellenállóképesebb műkövek közé tartozik, hoszszabb-rövi debb idő alatt elvesztik eredeti impermeabilitásukat és a kötőanyag kimo-15 sódása folytán széteshetnek. E hátrány kiküszöbölésére, a közönséges mészkötőanyagok helyett, a kötő anyagok természetes vagy mesterséges puzzolánokkal való keverékeit ajánlották A puzzolán 20 vagy a hozzá hasonló anyagok azonban csak igen las&an kötik meg a cement hidratálása alatt felszabaduló meszet. Ezért a p u z z o 1 án-eement ekk e 1 készített masszákat csak igen hosszú megszilárdulási idő el-25 teltével lehet felhasználni, nevezetesen csak akkor, miután a cement hidratálása befejeződött és a belőle szabaddá váló meszet a puzzolán hatásos alkatrészei megkötötték. Ily módon más természetű, de nem 80 kevésbé súlyos hátrányhoz jutunk. A találmány oly eljárásra vonatkozik, melynél az említett két hátrányt azáltal küszöböljük ki, hogy a választott kötőanyaghoz (atmoszferikus vagy hidrauli-85 kus mészhez, természetes és portlandcementhez, salak- és puzzoláncoinenthez srtb.) oly anyagokat adunk, melyek bizonyos körülmények között, a kötőanyag hidratálása folytán szabaddá váló mésszel egyesülnek. Ily anyagokat, mint pl. kovasavat 40 ós szilikátokat (kvarcot, kvaroitot, kvarchomokot, kavicsot, homokkövet, gránitot stb. vagy természetes és mesterséges puzzolánokat, trasszt, salakot és más ezekhez hasonló anyagokat) oly arányokban ada- 45 góljuk, hogy a hidratált -mész, mészhidroiszilikát alakjában, teljes egészében és szilárdan legyen rögzítve. A hozzáadást rendszerint úgy végezzük, hogy az alkatrészeket vagy pora lakban 50 összekeverjük vagy előnyösen összeőröljiik. Mindkét esetben ügyelnünk kell aura, hogy a kiélsz keverék finomsága ugyanajkkora legyen, mint a közönséges cementéi Az alkatrészek legkedvezőbb súlyviszo- 55 nyát, vagyis azt a súlyviszonyt, amelynél a keverék, az alábbiakban leírandó kezelés után, nem tartalmaz többé mészhidrátot, kísérlettel vagy számítással állapítjuk meg. 60 Példák: Kötőanyag: 20—30 súlyrósz portlan:1-eetmenit — 80—70 súlyrósz kvarc. Keverék: 80—85% kötőanyag, 20—15% aszbeszttell. 65 Kötőanyag: 20—30 súlyrész portlandcement — 80—70 súlyrész puzzolán. Keverék: 80—85% kötőanyag 20—15% aszbeszttel. Kötőanjyag: 15—20 súlyrész mész — 85— 70 80 súlyrész kvarc. Keverék: 80—85% kötőanyag, 20—15% aszbeszttel.