102389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás friss főzelékek, különösen paraj és sóska tartós áruvá való feldolgozására

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI I5IRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102389. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás iriss főzelékek, különösen paraj és sóska tartós áruvá való feldolgozására. Hesz Vilmosné szül. Sulyok Ilona kereskedő Budapest. A bejelentés napja 1930. évi február hó 27-ike. A paraj és sóska mint friss főzelék a mintegy négy-négy hétig tartó őszi és tavaszi idényben tudvalevőleg oly nagy mennyiségekben kerül a piacra, hogy igen 5 gyakran a termelési költségeken való elhelyezése is nehézségekbe ütközik és igen tekintélyes mennyiségek haszontalanul semmisülnek meg, Viszont a főidényeken kívül a fogyasztók, mint különleges kerti 0 terményhez kisebb-nagyobb ingadozással csak aránytalanul nagy áron juthatnak hozzá. Pedig, miként a medikokémiai vizsgálatok kimutatták, különösen a paraj növekedést előmozdító, idegerősítő, vérké-5 pező, skorbut és raohitisellenes vitamintartalmánál fogva elsőrangú gyógytápszernek minősítendő, amelynek állandó és rendszeres fogyasztását sok esetben javasolják. 10 Ez a találmány oly eljárásra vonatkozik, melynek segélyével a fentemlített két, fontos élelmicikknek minősítendő főzelék tartós árúvá dolgozható fel, miáltal tekintélyes mezőgazdasági értékeket men!5 tünk meg, azonfelül a fogyasztók szempontjából előnyös árszabályozást biztosítunk, végül pedig lehetővé tesszük, hogy az említett két főzelékféle nemcsak a háztartásban, hanem intézetekben, kórházakiO ban, katonaságnál, tengerészeinél is bevezethető és rendszeresen fogyasztható legyen. Az említett friss főzelékeknek tartós árúvá való feldolgozásánál jelen talál!5 mány szerint célszerűen következőképpen járunk el: A bő vízzel átmosott friss főzeléket üstben abároljuk. Az abárolt főzelék fölösleges levét lefolyatjuk és szokásos módon áttörjük (passzirozzuk) úgy, hogy a ros- 40 tos részek visszamaradnak. Az ily módon kapott, áttört főzelékpéphez a bomlási folyamat megakadályozása céljából kis mennyiségű konyhasót, esetleg szalicilsavat keverünk, a főzelékpépet edényekbe 45 helyezzük, miket légmentesen elzárunk és ezt követőleg az edényeket legfeljebb 100° C-ig terjedő hőmérsékleten tartjuk, miáltal az edényekben lévő főzelékpépet sterillé tesszük úgy, hogy az hosszú időn ke- 50 resztül sem romlik meg. Az ily módon előállított főzelékpép fogyasztásra már közvetlenül is felhasználható, de avval tésztát, pogácsát vagy kekszet is állíthatunk elő. Ebben az esetben 55 a főzelékpépet előnyösen mintegy fele annyi mennyiségű liszttel, esetleg ugyanennyi mennyiségű vajjal keverjük össze, mihez még keksz esetében tojást is keverünk. 60 Az ily módon kapott masszát, amennyiben abból levestésztát kívánunk készíteni, kisodorjuk és szétvagdaljuk; ha ellenben pogácsává vagy keksszé dolgozzuk fel, akkor ismert módon formáljuk ós sütjük. 65 Szabadalmi igény: 1. Eljárás friss főzelékek, 'különösen paraj és sóska tartós árúvá való feldolgozására, amit az jellemez, hogy az átmosott főzeléket abároljuk, ezt követő:

70 leg fölösleges levét lecsurgatjuk, majd áttörjük (passzirozzuk), azután pedig konyhasó, esetleg szalicilsav hozzákeverése után edényekben légmentesen elzárjuk, végül legfeljebb 100° C-ig ter- 75 jedő hőmérsékleten sterillé tesszük. Pallas nyomda, Budapest.