102384. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szórható trágyaszer előállítására

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102384. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás szórható trágyaszer előállítására. Dr. Collett Emil mérnök Paris. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 30-ika. Norvégiai elsőbbsége 1929. évi október hó 2-ika. Ismeretes ammoniumnitrát és egyéb szervetlen, anyagokat tartalmazó, szórható trágyaszerek előállítása oly módon, hogy ammoniumnitrát víztartalmú olvadékát az 5 illető egyéb anyagokkal keverjük, mire a keveréket megmerevedni hagyjuk ésszemcsézzük. Ammoniumnitráthoz adalékanyagul egyebek között javasoltak kálciumkarbonátot. Vizet az ammoniumnitráthoz 10 főleg azért adnak, hogy az olvadék hőmérsékletét csökkentsék. Száraz ammoniumnitrát olvadáspontja 167 C°. Ezen a hőmérsékleten az ammoniumnitrát jelentékeny mérvű bomlása megy végbe és még ha 15 kis mennyiségű vizet adunk hozzá, mégis bomlások léphetnek fel olyan hőmérsékleteken, melyek 167 C° alatt vannak. A gyakorlat azt mutatta, hogy a megadott célból az ammoniumnitrát víztartalma ne 20 legyen 4%-on alul. Az olvadáspont ekkor körülbelül 125 C°. Gyakorlati szempontokra való tekintettel azonban magasabb, nevezetesen körülbelül 140 C° hőmérsékleten dolgoznak. 25 Ha víztartalmú olvadékhoz kálciumkarbonátot adunk, ammónia fejlődik és ennek mérve és intenzitása függ úgy a jelenlevő víztől, mint azon hőmérséklettől, melyen dolgozunk. Aránylag nagy víztartalom és 30 magas hőmérséklet viszonylag erőteljes ammoniafejlődéssel jár. Az ilyen ammoniafejlődés vagy megfelelő nitrogén veszteséget jelenthet, vagy pedig komplikációkat vonhat maga után, ha a távozó am-85 moniát lekötni kívánjuk. A kész termékben a víztartalom természetesen azzal jár, hogy ez a termék a légnedvesség abszorbeálásánál könnyebben lesz nedves és könnyebben folyik szét, mint azon eset-40 ben, ha víz nincs jelen. Az előbbi fejtegetésekből következik, hogy milyen nagyjelentőségű az ammoniumnitrátot tartalmazó szórható trágyaszereknek vízhozzáadása nélküli állíthatása. 45 Beható vizsgálatok és kísérletek után sikerült nekem ezt a feladatot rendkívül egyszerű és célszerű módon úgy megoldani, hogy ammoniumnitrát vízmentes olvadékát kaphatjuk annak bomlása nélkül 50 és anélkül, hogy az olvadékhoz kálciumkarbonátot kellene adni úgy, hogy az ammoniafejlődés határozottan kisebb, mint azon esetben, ha az olvadék vizet tartalmaz. Ezeket az igen jelentős előnyöket az- 55 által érhetjük el, hogy az olvadék bizonyos, erre alkalmas sókat tartalmaz, amelyeket az ammoniumnitráttal együtt olvasztunk meg és amelyek az ammoniumnitrát olvadáspontját leszállítják. Azon 60 sók közül, amelyeket erre a célra megvizsgáltam, különösen jó eredményeket adott a nátriumnitrát. Ezen sóból már kis, 3—5%-os mennyiség jelenléte az olvadékban, az olvadáspontnak aránylag nagy- 65 mérvű csökkenését idézi elő és ha az olvadékban tartalmazott nátriumnitrát mennyiségét növeljük, az olvadáspont sülyed mindaddig, amíg a nátriumnitrátnak az olvadókban jelenlevő mennyisége a 70 20%-ot eléri. 80% ammoniumnitrát és 20% nátriumnitrát aránya esetében a massza 120 C° hőmérsékleten olvad. Ha a nátriumnitrát aránylagos mennyiségét 20%: fölé növeljük, az olvadáspont ismét emelkedik, 75 úgy hogy az olyan olvadék olvadáspontja, mely 35% nátriumnitrátot tartalmaz, aránylag kevésbbé alacsony, mint a tiszta ammoniumnitrát olvadáspontja. Az ismertetett tényállás lehetővé teszi, 80