102381. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses időrelais
Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103381. SZÁM. — vil/G. OSZTÁLY. Elektromágneses időrelais. Benedek Ernő gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi december hó 11-ike. Elektromos áramot kapcsoló berendezéseknél, nevezetesen a magasfeszültségű áramot be- és kikapcsoló olajkapcsolóknál az időrelaisnek £IZ <1 rendeltetése, hogy 5 túláram esetében az önműködően kikapcsolódó készülék kioldását időben késleltesse. Több kivitel ismeretes és ezek működésének az az elve, hogy a kioldó elektromágnes csak rugó feszítése által haj-10 tott íogaskerók-fékniű lefutása után hat a kapcsolót bontó szerkezetre. Közvetlenül az elektromágnesre egy második rúgó hat, amely rúgó húzóerejének változtatásával szabályozható, illetőleg beállítható azon 15 áram erőssége, amelynél az elektromágnes megindulását kívánjuk. A fékmű lefutási ideje, amely rendszerint 6—10 mp.-re terjed, ugyancsak állítható, ezen körülmény azonban az elektromágnes tu-80 lajdonképpeni működésére befolyással nincs. A találmány tárgya fentebbi elvek alapján készül, de működésében lényeges eltérés ott van, hogy az elektromágnes a 25 fékmű lefutása után felszabadul úgy az áram-, mint a fékművet hajtó rugó befolyása alól ós mozgási útjának utolsó részében a rugóktól tehermentesítve adja át egész energiáját a kapcsoló bontó szerke-B0 zetére. Ennek eredménye az, hogy az elektromágnes teljesítményének kihasználása gazdaságosabb, mert az elektromágnes kevesebb anyag felhasználásával állítható elő. Végül oly esetben, ahol az elektro-35 mágnes a berendezés szerves része, az a nagy előny származik, hogy kisebb térfogat szükséglete lehetővé teszi magának a kapcsolókészülék szerkezeti méreteinek arányosabb megválasztását és így köz-40 vetve ezek olcsóbbodását elősegíti. Az 1. ábra az időrelaist nyugalmi helyzetében ábrázolja. A (14) elektromágnes fegyverzete két részutat tesz meg. Az első részút alatt a (14) elektromágnes a (12) áramrugó hatásának ellenében kilendíti a 45-(4) fix csapok körül forgó (5) és (8) emelő karokat, melyek holtponti vonalban és csuklósan kibillenő (6) és (7) karokkal vannak egymással összekötve, mindaddig, míg a (8) kar mozgásának határt szab a 50 (11) ütközőcsap. E karrendszer elmozdulásával megfeszül egyúttal a (11) fékművet hajtó (9) rugó, amely a fékmű (2) keréktengelyére ékelt (3) forgató karba kapaszkodik. Ezen helyzetet ábrázolja a 2. ábra. 55-A (3) forgató kar a fékmű lefutása után végezetül kiemeli a (6) és (7) karokat holtponti vonalukból. E karok kibillenésével felbomlik az (5) és (8) emelőkarok statikus helyzete. A 3. ábra szerint a (14) elek- 60 tromágnes a (9) és (12) rugók húzóerejétől tehermentesítve, befejezi második részútját, mely út alatt végzi a (15) bontószerkezet kioldását, míg a (12) rugó a (8) emelőkart, ezen kar pedig (10) vissza- 65-vezető rúd közvetítésével a (3) forgató kart téríti vissza eredeti helyzetébe. A kapcsolókészülék kikapcsolásával megszűnik az elektromágnest gerjesztő áram, a (14) elektromágnes vonzó ereje megszűnik 70-és fegyverzete megnyílik. Ennek következtében (5) emelőkar is visszalendül eredeti helyzetébe és (6) és (7) billenőkarok elfoglalhatják újból holtponti helyzetüket. Szabadalmi igények: 75 1. Elektromágneses időrelais, jellemezve azáltal, hogy az elektromágnes fegyverzete holtponti vonalban elhelyezett
