102370. lajstromszámú szabadalom • Izzókatódás Röntgencső csúcsban végződő anódával
Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1023 TO. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Izzókatódás Röntgencső csúcsban végződő anódával. C. H. F. Müller Aktiengesellschaft cég- Hamburg1 . A bejelentés napja 1929. évi december hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi január hó 25-ike. Jelen találmány célja izzókatódás röntgencsövek számára oly elektródaelrendezést létesíteni, mely a kisülési térnek lényeges kisebbítését és ennek révén a beji sugározandó vagy felveendő testnek a röntgencső sugárforrásához való lehetőleg nagymérvű közelítését teszi lehetővé. A találmány szerint ezt a célt akként érjük el, hogy az izzókatódás röntgen-10 csövet csúcsban végződő anódával látjuk el, melyet, csúcsának magasságában, kis távolságban gyűrűalakú katóda vesz körül. A gyűrűalakú, esetleg megfelelően alakított gyüjtőszerkezettel ellátott izzó-15 katóda az anódaesúes elé helyezett kisülési teret elhatárolja, melyet jelzett elektródaelrendezésnél különösen kicsinyre vehetünk és mely sugárátbocsátó süveggel van lefödve, mely süveg az anóda-20 csúcson létesített röntgensugarakat az anóda tengelye irányában engedi kilépni. Az elrendezés célszerűen olyan, hogy a kisülési teret az egyébként üvegből álló csőfalnak fémes része veszi körül és hogy 25 az izzókatóda a csőnek eme fémrészével van összekötve. A cső méreteit kisülési terük csökkentése folytán oly határok közé szoríthatjuk, hogy minden nehézség nélkül állít -30 hatunk elő oly izzókatódás röntgencsöveket, melyeket fémrészükkel, besugárzások elvégzése vagy képfelvételek elkészítése céljából, az emberi test üregeibe, pl. a szájüregbe be lehet vezetni. A jelzett 85 elektródaelrendezés lehetővő teszi, hogy a cső tértöltését igen kicsinyre vegyük, vagyis hogy kis telítési feszültséggel bíró csöveket állítsunk elő, melyek csillapított nagyfrekvenciájú nagyfeszültségű áram-40 mai való üzemre különösen alkalmasak. Ily csöveknek az az előnyük, hogy azoknak az emberi test üregeibe való bevezetése nem jár a beteg sérülésének veszélyével, mert, amint az ismeretes, nagyfrekvenciájú feszültségek az emberi testre 15 veszélytelenek. A mellékelt rajzban a találmány szerinti izzókatódás röntgencső példaképen fémesfalú, az emberi test üregeibe való bevezetésre alkalmas foganatosítási alak- 50 jában van feltüntetve. Az 1. ábra a röntgencsőnek hosszmetszete. A 2. ábra metszet az 1. ábrának A—B vonala szerint. A feltüntetett izzókatódás röntgencső a 55 fémből, például krómsavból készült (1) csőből áll (1. ábra), melynek alsó vége a (2) üvegrésszel van összeolvasztva. A cső lényegileg hengeralakú i(l, 2) testének tengelyében a (3) anóda van elrendezve, 60 melynek alsó vége a (2) üvegrész (4) begyűrődésével van összeolvasztva. A (3) anódának szabad vége a példaképen kúpalakúan kiképezett (5) csúcsban végződik, mely a gyűrűalakú (6) izzókatódától (2. 65 ábra) befelé határolt kisülési térbe nyúlik be. A gyűrűalakú (6) katóda kis távolságban körülfogja az (5) anódacsúcsot és az '(1) fémcsőhöz erősített (8) fémtárcsa segélyével (1. ábra) (7)-nél (2. ábra) van az 70 (1) csőhöz erősítve. A gyűrűalakú (6) katóda másik vége a (9) dróthoz van erősítve (1. ábra), mely az (1) fémosövön levő (10) forrasztási helyen át kifelé van vezetve. A (6) izzókatóda célszerűen a (11) 75 szigetelőtest segélyével (2. ábra) közepén alá van támasztva, hogy az izzódrótnak az erős villamos erők okozta alakváltozásait lehetőleg elkerüljük. A kisülési teret kifelé elzáró (12) kisu- 80
