102368. lajstromszámú szabadalom • Berendezés híreknek ellenbeszédforgalomban való nagy frekvenciájú közlésére
Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102368. SZÁM. — Yll/j. OSZTÁLY. Berendezés híreknek ellenbeszédforgalomban való nagy frekvenciájú közlésére. C. Lorenz A.-G. cég1 Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1929. évi május hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi május hó 18-ika. A nagy frekvenciájú hullámok által való drótnélküli jelátvitelnél állandóan nehézségek lépnek fel annak következtében, hogy lényeges átkapcsolások nélkül 5 általánosságban nem lehet egy és ugyanazon berendezést adásra és vételre is felhasználni. A rövid hullámoknak a legújabb időkben mindinkább elterjedő alkalmazása miatt az efajta állomások iránti 10 kereslet nagyobb és nagyobb méreteket ölt, mert a szükséges rendkívül kicsiny energiamennyiségek miatt oly egyszerű állomások szerkesztését, melyek könnyen szállíthatók és előnyösen hordozható alak-15 ban vannak kiképezve, előnyben részesítik. A találmány elleíibeszédforgalomhan alkalmazható, nagyfrekvenciájú hírközlésre való oly berendezésre vonatkozik, 20 melynél úgy a mindenkori adó állomáson, mint a vevő állomáson csillapítatlan rezgéseket gerjesztünk és e csillapítatlan rezgéseket egy bizonyos frekvenciánál másik A'ál lakozó áram segítségéve] periodikusan 25 oly módon szakítjuk meg, hogy zérustól egy bizonyos maximumig növeltszenek és azután ismét zérusig csökkennek. Az így keletkező rezgéseket jelekkel vagy beszéddel moduláljuk és a vevő állomáson az ott 30 gerjesztett rezgésekre superponáljuk. A találmány nem vonatkozik, amint az az első pillanatra látszik, ismert típusú, supcrponálásral működő vevőre, melynek lényege az, hogy az érkező nagy frekven-85 cia fölé második nagy frekvenciát helyeznek és az ebből keletkező harmadik frekvenciát a készülék következő fokozataihoz vezetik. A találmány szerinti berendezésben önmagában véve meg van az a 40 törekvés, hogy rezgési állapotba jöjjön, de az említett külön frekvencia nem engedi a berendezést rezegni, vagyis a berendezés rezgésbe jöhet, de amikor már teljes rezgésben van, kikapcsolódik, úgy hogy a rezgések ismét megszűnnek. Ez a 45 folyamat hasonló az Armstroag-í'éle in gás visszacsatolásii vevőhöz, de ettől lényegesen eltér, mert az ismert berendezéseknél egyrészt nincsenek rábeszélő szerkezetek, másrészt a rezgések teljes meg- 50 szakítása nem történik olyan pontossággal, mint a találmány esetében, A találmány egyik példaképpeni foganiatosításii alakját a mellékelt raja 1—3. ábrái szemléltetik. Az (1) antennához, a 55 (4) visszacsatoló kapacitásisal sorba kapcsolt (2) induktivitás közvetítésével, a visszacsatolás által rezgésbe hozott (3) csövet csatoljuk. E cső rezgését a (7) ós (8) kapacitáson át a cső rácsával, illetve 60 katódjával összekötött (5, 6) rezgőkör útján tartjuk fenn. A (9) ráeselleniálilás, (10) fűtőtelep, (11) anódtelep ós (12) vevő telerí'oin beiiktatáteia ismert módon történik. A (3) cső által keltett rezgéseket a (8) ka- 65 paritásnál bevezetett, a hallhatóság határát meghaladó váltakozó frekvencia oly módon befolyásolja, hogy zérustól valamely meghatározott maximumig emelkedik ós azután újra zérusig csöíkiken. Ezt 70 a frekvenciát a (14) átvivőn keresztül vezetjük be, melynek rácsatolása a (13) kapacitás segítségével történik, míg a frekvencia gerjesztését az öngerjesztő kapcsolásban működő (15) cső végzi. Az (1) an- 75. tenna által kisugárzott rezgéseik körülbelül a 2. ábrán feltüntetett alalkot veszik fel. A (3) cső alkotta vivő frekvenciát a 2. ábrán (f3) jelöli, míg az amplitúdócsúcsok egymástóli távolságát (f 15)-tel je- 80
