102365. lajstromszámú szabadalom • Thermo-iónikus távolbalátó berendezés

— 2 — képpen áramváltozás áll be a külső elektromos áramkörben is. Az áramkörei) álhaladó áram intenzitása tehát a kép egyes pontjainak megvilágítási intenzitása sze-5 rint fog változni. Ezt az áramot (közvetlenül, vagy esetleg, ami előiiyösobb, feszültségi raiisformátoron át, mivel a feszültség a fölvevő állomáshoz való közeledés arányában esöik-10 ken, vagy pedig elektromos hullámok segélyével) másik fotoszkophoz visszük át, mely nagyrészt hasonló az előzőhöz és a fölvevő állomás egy részét, képezi. A fölvevő fotoszkophoz átvitt áram a maga ré-15 széről színién elektronkiboesátást hoz létre. Az elektronokat csaknem teljesen azonos készülék segélyével, mint amelyet a leadó fotoszkopnál alkalmaztunk és melyet a következőkben le íogunk írni, elek-20 tronnyalábbá egyesítjük, melynek a találmány szerinti különleges elektromos készülélv segélyével ugyanolyan törvény szerinti és szinkron mozgást kölesönziink, mint a leadó fotoszkop elektroimyalábjá-25 nak. A felvevő fotoszkop mozgó elektronryalábja egymás után megfelelő foszfojwzkáló anyaggal borított lap egyes pontjait érinti, miáltal azok egymásután világítókká válnak és mivel azon árain-80 nak, mely az elektronkisugárzást a fölvevő állomáson gerjeszti és következésképpen a fölvevő állomás elektronnyalábjának intenzitás a is minden pillanatban változik, a leadó fotoszkop szeléniumréte-35 gére vetített kép egyes pontjainak fényintenzitása szerint a foszforeszkáló anyagréteg egymásután érintett egyes pontjai különbözőképpen lesznek megvilágítva. Ha a két elektron nyalábnak a szelénrétc--40 gen és a foszforeszkáló anyaggal bevont lemezen való elmozdulási sebessége olyan, hogy a fotoszkop lemezének képe a megfigyelő látóhártyáján hosszabb ideig" tartó benyomást ad, mint az az időszak, mely 45 alatt ezen lemez egy pontját 'elektronnyalábja egymásután kétszer érinti, miután közben a lemez valamennyi többi pontját érintette, a megfigyelő a leadó fotoszkop lemezére vetített kép állandó és teljes be-50 nyomását fogja kapni. A továbbiakban érzékeny lemez vagy réteg alatt oly testek értendők, melyek fényáítbocsátása (foszforcszkálása) a rajtuk áthaladó áram erősségétől függ, szo-55 lénhez hasonló tulajdonság & anyag alatt pedig oly test értendő, melynek ellenállása megvilágításának erősségétől függ. Ilyen testek készíthetők szelénen kívül pl. talliumsókból vagy káliumsókból. Az a fent említett berendezés, melynek 60 révén .jelen találmány szerint az elektronkisugárzás a leadó fotoszkopnál csaknem teljes mértékben igen vékony elektronnyalábbá gyűlik össze, negatív potenciálú és az elektronkisugárzást létesítő szál 65 mellett elhelyezett visszaverő lemezből, továbbá középein átfúrt két diafragmából és ezek közt elrendezett egyenárammal táplált tekercsből áll. A felvevő fotoszkopnál viszont a két átfúrt lemezt, elő- 70 nyöisen középen átfúrt fémtárcsa, által képezett rács és ugyancsak fémtárcsa által képezett lemez alkotja, mely középen át van fúrva és a lyukhoz forrasztott, a foszforeszkáló anyaggal borított lemezre irá- 75 nyitott csövet hord. Az a feüitemlített elektromos készülék, mely a találmány .szerint az elektronnyalábokkal azt a mozgást közli, melynek folytán mindegyik ny aláb megfelelő leme- 80 /ének különböző pontjait érinti, azon ismert hatáson alapszik, hogy az elektronokat mágneses erővonalak vonzzák és taszítják. A nyalábokkal közölt mozgás úgy jön 85 létre, hogy azokat magas frekvenciájú váltakozó mágneses erővonalak segélyével az egyik irányban igen gyorsan rezegtetjük és egyúttal azt a síkot, melyben a nyaláb helyet foglal, másik, alacsonyabb 90 frekvenciájú válíakoró mágneses erővonala ram segélyével létrehozott rezgések révén az első irányra merőleges irányban eltoljuk. A rezgések frekvenciája magasabb, mint az az időtartam, mely alatt a 95 kép az emberi szem látóhártyáján megmarad olyképp, hogy a megfigyelő folyamatos és rögzített képet kapjon a fölvevő fotoszkop lemezén. Mivel fontos az, hogy az elektronnyalá • 100 Lek mozgása mindegyik félrezgésük alatt úgy az egyik síkban, mint az arra merőleges másik síkban szabályos és minden pillanatban egyenletesen irányított legyen, azon elektromágneses áramokat, melyek 105 ezen rezgésekeit létrehozzák, jelen találmány szerint kát vagy több, egymással szemben elrendezett elektromágnespár segél vével létesítj ük. Ha csupán két elektromágnespárt alkal- 110 mázunk, azokat derékszög alatt fogjuk elrendezni és a két mágnespár tengelye a jelzett rezgések két merőleges irányának fog megfelelni. Mivel kell, hogy a leadó és fölvevő fotoszkopok elektronyalábjának 115 mozgása egyenlő és szinkron legyen egymásközt, a leadó- és fölvevő fotoszkop elektromágneses berendezései, melyek ezen