102358. lajstromszámú szabadalom • Túláramrelé a feszültségtől függő kiváltó áramerősséggel

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JfflgP* SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102358. SZÁM. — Vll/G. OSZTÁLY. Túláramrelé a feszültségtől függő kiváltó áramerősséggel. A. E. G. Union Elektrizitáts-Gesellschaft cég Wien. A bejelentés napja 1929. évi december hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi december hó 6-ika. Ismeretesek ol.v túláramrelék, melyek nem pontosan meghatározott túláram esetén jönnek működésbe, hanem amelyek működésbejövetele a pillanatnyi íeszült-5 ség nagyságától oly módon függ, hogy kis feszültségnél (nagy feszültségesésnél) a működtetéshez már csekély túláram ele gendő, míg nagy feszültségnél a relé hatásossátétele céljából erős árain szüksé-10 ges. Ismert okokból (pl. kettős földzárlatra való tekintettel) kívánatos a feszültségtekercseket a fázisfeszültségekhez csatlakoztatni. Minthogy két fázis közötti rövidzárlat e feszültségek nagyságát sokkal 15 kevésbé befolyásolja, mint a háromfázisú rövidzárlat, azért az a nem kívánatos jelenség lép fel. hogy a működtető áram kétfázisú rövidzárlatnál nagyobb, mint háromfázisúnál. 20 A mellékelt rajz 1. ábrája azt szemlélteti, hogy a feszültségek két fázis közötti rövidzárlatnál miként változnak. Elegendő nagy központi teljesítményt feltételezve, az (o—u) és (o—v) fázisfeszült-25 ségek (u) és (v) közötti kétfázisú rövidzárlatnál az (o—u) és (o—v') helyzetbe csukódnak össze. Míg háromfázisú rövidzárlatnál mindegyik feszültség teljesen megszűnik, addig 30 kétfázisú rövidzárlatnál a rövidrezárt fázisfeszültségek normális értéküknek csak 50%-ára csökkennek, az ép fázis feszültsége pedig egyáltalán nem változik. Ha már most a feszültségtől függő 35 tűláramrelét úgy rendezzük be, hogy 0 és 50% közötti feszültségeknél a relé egy és ugyanazon túláramnál jöjjön működésbe és csak tovább növekvő feszültségeknél legyen szükséges a relé működésbehozatalához a túláram növekedése, akkor í0 kétfázisú ós háromfázisú rövidzárlatnál egyenlő működési viszonyokhoz jutunk. Ezt a feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a feszültségtől függő túláramrelé mindegyik feszültségteker- í5 csenek vasmagját csekély keresztmetszetű mágneses mellékzárral látjuk el, mely a feszültségtekercs meghatározott gerjesztésén alul a mágneses fluxus legnagyobb részét felveszi, e gerjesztésen túl azonban 50 telítődik, A mágneses mellékzárlatot célszerűen úgy méretezzük, hogy a telítődés mintegy 50% feszültségnél következzék be, vagyis hogy a feszültségtekercs vonóereje 0-tól 50% feszültségig csak igen lassan nö- 55 vekedjék, 50-től 100%-ig ellenben sokkal gyorsabban. A kapcsolást a 2. ábra tűnteti fel. Az (u, v, w) hálózati fázisok mindegyikére a feszültségtől függő egy-egy (a) túláram- 60 relé van kapcsolva. Mindegyik relé (b) áramtekercse és (c) feszültségtekercse egy-egy mérlegkarra, tehát egymással szemben liat. Az áramtekercsek a fázisok áramát vezetik, a feszültségtekercsek az 05 illető fázisokhoz csillagkapesolásban csatlakoznak. A (c) feszültségtekercsek vasmagjainak kiképzése már most a találmány értelmében — amint ezt a 3. ábra részletesen fel- 70 tünteti — olyan, hogy a (c) tekerccsel ellátott (f) vasmagnak mágneses (g) visszzárlata van, mely légrés közbeiktatása mellett a mágnes magjával szemben fekvő (h) fegyverzet számára mellékzárlatot 75 alkot. A (h) fegyverzet a 2. ábrán feltüntetett mérlegkarral van összekötve. A relé működési módja a következő: A