102347. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az üveg elektrolitos bomlástermékeinek edényekbe való bevitelére és ennek felhasználása különféle célokra
Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 102347. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. 10 15 20 Eljárás az üveg elektrolitos bomlástermékeinek edényekbe való bevitelére és ennek felhasználása különféle célokra, Egyesült Izzólámpa és Villamossági r.-t. Üjpest. A bejelentés napja 1929. évi augusztus hó 28-ika. A találmány elsősorban eljárásra vonatkozik az üveg elektrolitos bomlástermékeinek, nevezetesen, az. alkáli, vagy földalkáli-kationoimak és az oxygémaniónnak egészben vagy részben üvegből készült edényekbe való beveizetéteé're, s ezen eljárásnalk felhasználására különféle célokra, például elektromos kisütő csöveknek, elsősorban a kisütőosiövek katódáinak előállítására. Régóta ismeretes az üvegnek azon tulajdonsága, hogy magasabb hőmérsékleten az elektromosságot jól vezeti és hogy ezen vezetőképesség elektroli tos természetű, nevezetesen, hagy az elektromos áramnak az üvegen való á thatolását az üveg ben foglalt alkáli vagy földalkáli-féanneik, pl. iiátíriumnaik, mint kationnak a ka tód a oldalon való kiválása, és pedig pontosan a Etoaday-1orvénynek megfeleiő men:nyisédben való kiválása, kiséri. Ismeretes továbbá ezen jelenségnek felhasználása alkáli vagy földa.lkáli-fémnek, (pl. nátriumnak) üvegedényekbe, pl. léghíj jas kisüt.ő-25 edényekbe való bevitelére is olymódon, hogy az edény belsejébe katóda gyanánt izzókatódát helyeznek el, amelynek elektromos emissziója szolgáltatja az elektrolizis'hez szükséges áramot, m-ig anóda gyanánt az üvegedény külső felületével érintkező vezető, pl. valamely sóolvadék szolgálhat. amely egyúttal a beléje merülő üvegedényt is a kellő hőmérsékleten tartja. Azt találtuk, hogy ez az eljárás, nevezetesen az üvegben jelenlévő fémes-alkatrészeknek — a katiónoknak — az edény belsejébe való juttatása, úgy is kivihető, ha katóda gyanánt az üveg belső feliile-30 35 es 40 utóbbi eljárás célszerűbb, tére felvitt és áramhozzáivezetővel ellátott vékony, 'Aooo mm-nél neim vastagabb férmreteg szolgál. Kísérleteink azt mutatták, hogy a kiváló fém, mely fémgőz alakjában kerül be az edénybe, (pl. nátrium), az ilyen vékony fémrétegen akadály nélkül átdiffundál s ezután az edénynek hidegebb 45 részein összefüggő réteg (tükör) alakjában lecsapódik. Nyilvánvaló, hogy ezen. sok esetben kényelmesebb mint az előbb említett, főleg pedig sokkal 50 széleseb körű használatra alkalmas. Míg ugyanis az edénybe beépített izzókatóda, •— mint a neve is mutatja — csupán katóda gyanánt használható, addig az edény belső felületére felvitt fémréteg az elektro- 55 lizáló áramforrás sarkainak felcserélésével .'utódává, tehető s ez esetben — kísérleteink tanúsága szerint — a fémréteg Faraday-féle törvénynek megfelelő mennyiségű oxygén válik ki, a mely oxigén a 60 fémrétegen — hacsak az a használt hőmérsékleten maga is nem oxidálódik — ugyancsak átdiffundál és az edényben szabaddá válik. Ez az eljárás tehát lehetővé leszi egészben vagy részben üvegből való, 65 vagy ilyenekei közlekedő edényekbe, pl. lezárt edényekbe is, oxygénnek pontosan adagolható mennyiségben való bevitelét, aminek főleg a kisütő edények technikája terén önmagában is, s a fémes alkatrészek elektrolitikos bevitelével kapcsolatban is, igen számos alkalmazása lehetséges. Néhány ilyen-példaképpeni alkalmazását a találmány szerinti eljárásnak, a következőkben, a csatolt rajz ábráival kapcsolatban, ismertetjük, melyek közül az 70 75