102347. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az üveg elektrolitos bomlástermékeinek edényekbe való bevitelére és ennek felhasználása különféle célokra

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 102347. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. 10 15 20 Eljárás az üveg elektrolitos bomlástermékeinek edényekbe való bevitelére és ennek felhasználása különféle célokra, Egyesült Izzólámpa és Villamossági r.-t. Üjpest. A bejelentés napja 1929. évi augusztus hó 28-ika. A találmány elsősorban eljárásra vo­natkozik az üveg elektrolitos bomláster­mékeinek, nevezetesen, az. alkáli, vagy földalkáli-kationoimak és az oxygémanión­nak egészben vagy részben üvegből ké­szült edényekbe való beveizetéteé're, s ezen eljárásnalk felhasználására különféle cé­lokra, például elektromos kisütő csövek­nek, elsősorban a kisütőosiövek katódáinak előállítására. Régóta ismeretes az üvegnek azon tulaj­donsága, hogy magasabb hőmérsékleten az elektromosságot jól vezeti és hogy ezen vezetőképesség elektroli tos természetű, nevezetesen, hagy az elektromos áramnak az üvegen való á thatolását az üveg ben foglalt alkáli vagy földalkáli-féanneik, pl. iiátíriumnaik, mint kationnak a ka tód a ol­dalon való kiválása, és pedig pontosan a Etoaday-1orvénynek megfeleiő men:nyiséd­ben való kiválása, kiséri. Ismeretes to­vábbá ezen jelenségnek felhasználása al­káli vagy földa.lkáli-fémnek, (pl. nátrium­nak) üvegedényekbe, pl. léghíj jas kisüt.ő-25 edényekbe való bevitelére is olymódon, hogy az edény belsejébe katóda gyanánt izzókatódát helyeznek el, amelynek elek­tromos emissziója szolgáltatja az elektro­lizis'hez szükséges áramot, m-ig anóda gya­nánt az üvegedény külső felületével érint­kező vezető, pl. valamely sóolvadék szol­gálhat. amely egyúttal a beléje merülő üvegedényt is a kellő hőmérsékleten tartja. Azt találtuk, hogy ez az eljárás, neve­zetesen az üvegben jelenlévő fémes-alkat­részeknek — a katiónoknak — az edény belsejébe való juttatása, úgy is kivihető, ha katóda gyanánt az üveg belső feliile-30 35 es 40 utóbbi eljárás célszerűbb, tére felvitt és áramhozzáivezetővel ellátott vékony, 'Aooo mm-nél neim vastagabb férm­reteg szolgál. Kísérleteink azt mutatták, hogy a kiváló fém, mely fémgőz alakjában kerül be az edénybe, (pl. nátrium), az ilyen vékony fémrétegen akadály nélkül át­diffundál s ezután az edénynek hidegebb 45 részein összefüggő réteg (tükör) alakjá­ban lecsapódik. Nyilvánvaló, hogy ezen. sok esetben kényelmesebb mint az előbb említett, főleg pedig sokkal 50 széleseb körű használatra alkalmas. Míg ugyanis az edénybe beépített izzókatóda, •— mint a neve is mutatja — csupán ka­tóda gyanánt használható, addig az edény belső felületére felvitt fémréteg az elektro- 55 lizáló áramforrás sarkainak felcserélésé­vel .'utódává, tehető s ez esetben — kísérle­teink tanúsága szerint — a fémréteg Fa­raday-féle törvénynek megfelelő mennyi­ségű oxygén válik ki, a mely oxigén a 60 fémrétegen — hacsak az a használt hő­mérsékleten maga is nem oxidálódik — ugyancsak átdiffundál és az edényben sza­baddá válik. Ez az eljárás tehát lehetővé leszi egészben vagy részben üvegből való, 65 vagy ilyenekei közlekedő edényekbe, pl. lezárt edényekbe is, oxygénnek pontosan adagolható mennyiségben való bevitelét, aminek főleg a kisütő edények technikája terén önmagában is, s a fémes alkatrészek elektrolitikos bevitelével kapcsolatban is, igen számos alkalmazása lehetséges. Néhány ilyen-példaképpeni alkalmazá­sát a találmány szerinti eljárásnak, a kö­vetkezőkben, a csatolt rajz ábráival kap­csolatban, ismertetjük, melyek közül az 70 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom