102346. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kábelköpenyekben indukált áramok csökkentésére

— 2 — magú reaktorr sorija kapcsolnak az egyvezetékes kábelek köpenyeivel és a reaktort földelik. Ennél a harmadik módszernél azonban a reaktornak olyan, vasban 5 zárt mágneses köre van, hogy rendes körülmények közt megközelítse a mágneses telítést. Ennek folytán pl. rövidzárlatoknál fellépő abnormális áramerősségek mellett a vasmag telítődik és megengedi, 10 hogy a reaktoron nagy árammennyiség folyjon át. Ezáltal a reaktoron átmenő feszültség, mely rendesen a normális érték háromszorosa, csökken. Ez a körülmény nagy mértékben kizárja, annak a lehető-sé-15 gét, hogy a kábel köpenyben veszélyesen nagy .feszültségek lépjenek fel, melyek a kábelköpenyben lyukat égetnének, vagy a kábel-köpeny érintésénél veszélyesek lehelnének. Ezzel a módszerrel kapcsolatban a 20 reaktortekerCiS középső pontján földelhető, ami által a földelendő rendes üzemi feszültség az egy kábelhossznyi kábelköpenyben indukált egész feszültség felére csökken. Ez legalább is 50%-ka-l csökkenti 35 a váltakozó áram elektrolízis hatása folytán előálló zavarok veszélyét. Míg ez a harmadik módszer azon lehetőság nyújtásával, hogy a kábelköpeny és a föld közölt ti feszültségkülönbséget lecsök-30 kenti, határozott haladást jelent a leírt első és második módszerrel szemben, több hibája van, melyek közül a legsúlyosabb az, liogy áramoknak az ólomköpenyen és a reaktoron keresztül a generátorhoz való 35 visszatérésénél a tekeresfesziiltségek sorban hozzáadódnak a kábelköpeny mentén létrejövő feszültség-eséshez ós az eredő feszültségek kedvezőtlenül magasak. További hátrány annak a szükségessége, 40 hogy mindegyik fázis számára külön reaktort kell elrendezni, melyeknek tekercsei meglehetősen nagyok és költségesek, mely tényezők mindegyike igen erősen megnöveli ezen módszer költségeit. 45 Azt találtuk, hogy a fent említett hátrányokat egyetlen többtekercses reaktans alkalmazásával elkerülhetjük, ha a tekercseket úgy kapcsoljuk a kábelköpeuyekkel, hogy ellentétes erővonaláramlások lé-50 tesüljenek. Ez gyakorlatilag kiküszöböld indnkált kábelköpeny áramoknak rendes működés alatt való fellépését és megakadályozza abnormálisan nagy kábelköpenyfeszültségeknek kábelhibák alkalmával 55 való keletkezését. Egyetlen reaktor alkalmazásával a, szerelési költségeket, valamint a felhasznált reaktorok költségét tetemesen csökkenthetjük a fent jelzett harmadik módszer költségeivel szemben. A találmány további céljait és előnyeit a 60 részletes leírásban fogjuk megvilágítani. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmányt és annak alkalmazását vázlatosan mutatja, ahol is a reaktortek eresek a megfelelő kábeiköpenyek- 65 kel sorba vammak kapcsolva. A 2. ábra a találmánynak oly megoldási módját tünteti fel vázlatosan, melynél a reaktortekercsek a, kábelköpenyekhez vannak kapcsolva. A. 70 3. ábra az 1. ábra szerinti berendezésinél használt reaktor vázlatos rajza. A 4. ábra a 2. ábra szerinti berendezésnél használt reaktor vázlatos feltüntetése. Az 1. ábrán feltüntetett berendezésnél 75 mindegyik (1) kábelt a rendesen ólomból vagy ólomötvözetből készült (2) kábelköpeny veszi körül. Ezt a kábelköpenyt a (3) szigetelt összeköttetések, melyek tetszésszerinti ismert szerkezetűek lehetnek, sza- 80 k aszókra. osztják, úgy hogy az összeköttelések a kábelköpenyuek elektromos folytonosságát megszakítják. Mindegyik szakasz előnyös-cin egyik búvólyuktól a másikig terjed és a szigetelő összeköttetéseket 85 szokás szerint a búvólyukakban helyezzük el, habár esetleg ezeket az összeköttetésekeit tetszés szerinti más ponton is helyezhetjük el. Az 1. ábrán feltüntetett kapcsolásnál a 90 3. ábrán látható reaktort alkalmazzuk, meiynek minden fázis számára egy-egy (5) vasmagja van. A vasmagokat mindegyik oldalon a (4) szárak kapcsolják össze, melyek zárt mágneses kört hoznak 95 létre, melyek lehetővé teszik azt, hogy az egyes fázisok között minden kombinációban áramlások keletkezzenek. Az egyes vasmagok a (6) tekercseket hordják. Mindegyik tekercs középső pontjánál (7)- 100 nél, a (8) vezeték segélyével földelhető, a (8) vezeték valamennyi tekercs földelése számára közös. A (6) tekercs így valójában két azonos részre Vagy szakaszra oszlik. Mindhárom tekercs tekercselési ér- 105 telme azonos, úgy hogy az általuk a (4) magban indukált mágneses erővonalak ellentétesen hatnak, ha az áramok fázisban és erősségben egyenlők, amint, azt a 3. ábrán a (11) és (12) nyilak jelzik. A (4) 110 mag ezenkívül földelés céljából (9)-nél a (8) vezetékhez csatlakozik. Mint az. 1. ábrán látható, a (6) tekercsek a (3) szigetelő összeköttetéseket áthidalják és az egyes kábelek köpenyeivel sorba vannak kap- 115 esolva. Mint említettük, a tekercseket középső pontjukon földeljük. Ha valamelyik vonalon hiba van, a szo-