102346. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kábelköpenyekben indukált áramok csökkentésére

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102346. SZÁM. VII/g. OSZTÁLY. Berendezés kábelköpenyekben indukált áramok csökkentésére. Halperin Hermán technikus és Miller Kenneth W. technikus Chicago. A bejelentés napja 1928. évi szeptember hó 26-ika. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1927. évi októberhó 6-ika. Háromfázisú váltakozó áramnak földalatti kábelek segélyével való vezetésénél a három vezetéket régebben egyetlen káblelköpenyben fektették, ami azonban a 5 jelenleg használatos nagy feszültségeknél az áramerősségeknél gyakran nehézségekbe ütközik. Ezért íJiÜFíL R módszerre tértek át, hogy a vezetékeket külön kábelköpenyekben helyezték el, melyeket a 10 föld alatt megfelelő csatornákba fektettek. Ezeket a kábeleket lényegében párhuzamosan helyezik el és szükségképpen egymástól kis távolságben fektetik. A leírt elrendezés folytán azonban indukált 15 kábelköpenyfeszültségek és áramok következtében több igen komoly nehézség lép fel. Ha egy-egy vezetéket tartalmazó kábelekben váltakozó áram folyik, mindegyik 20 kábelköpenyben indukált feszültség lép fel, amely egyenes arányban áll az áramerősséggel és az egyes búvólyukak között lévő kábelszakasz hosszával. Ha a három kábel köpenyeit a szokásos módszerre) 25 kapcsoljuk össze, mely minden búvólyukban létesített szilárd kötésből áll, akkor ez az indukált feszültség minden kábelköpenyben erős áramot hoz létre és az ebből adódó hővesziteségek a kábel áramvezető 80 képességét lényegesen csökkentik. így pl. az áramvezető képesség 66 kilovoltos egyvezetékes kábelben 20%-kai csökken. Ha azonban a kábelköpenyt bizonyos hosszúságú, egymástól elszigetelt szakaszokra 85 osztjuk, melyeket különleges módon kötések, vagy impedanciák révén kapcsolunk össze, áramnak a kábelköpenyekben való keletkezését megakadályozhatjuk, vagy nagy mértékben csökkenthetjük és a köpenyveszteségeket gyakorlatilag kikiiszö 40 hölhetjük. Ebben az esetben a köpenyben, indukált feszültségek nem használódnak el köpeny áram ok létrehozásában és így a kábelköpenyben jelen vannak. Az egyes kábelköpenyszakaiszok kötésére eddig külön- 45 böző módszereket ajánlottak, melyek néhányát ismertetni fogjuk. Egyik módszer sem bizonyult teljesen kielégítőnek, mivel mindegyiknek komoly hibája van. Az emiitett módszerek egyike kereszt- 50 kötés néven ismeretes. Ennek számos gyakorlati hátránya van. Nem alkalmazható egykönnyen szabálytalan vezetékhosszakhoz, melyek különösen állomásoknál fordulnak elő. Három hosszból álló 55 egység középső részein az egy kábelköpenyben indukált egész feszültség földelendő. Rövidzárlatoknál ezek az indukált feszültségek az áramerősség arányában növekszenek és nagy értékeket érhetnek 60 el. Igen nagy nehézségek adódhatnak hibáknak elektromos úton való megállapításánál, mivel az elektromos „jelek" egyik kábelről a másikra átvitelnek és a hibák továbbítódnak. 65 A második ismert módszert egyfázisú viasmagú reaktorokat kapcsol sorba az egyvezetékes kábelek köpenyeivel. Ebben az esetben a vasmag áramköre nem zárt. A berendezésnek az a hibája, hogy 70 rövidzárlatoknál, mikor az átfolyó áram a normálisnak többszöröse, a reaktoron átmenő feszültség is megfelelően magasabb lesz. A harmadik módszernél, mely a leírt 75 második módszer javítása, egyfázisú vas-