102340. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóz-észterekből és éterekből készült műszálak nemesítésére

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102340. SZÁM. — XIYa/1. OSZTÁLY. Eljárás cellulóz-eszterekből és -éterekből készült műszálak nemesítésére. Dr. Kari Weissenberg: fizikus Berlin-Zehlendorf, mint dr. Rabinovitsch Brnno berlini lakos jogutódja, A bejelentés napja 1930. évi február hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi február hó 18-ika. A cellulóz-eszterekből és éterekből ké­szült ismertes műszálaknak, akár tartal­maznak adalékanyagokat akár nem és bármilyen eljárás szerint készültek is, 5 nincs strukturájuk, míg a természetes szá­lak tengelyirányban rendezett kristályos strukturát mutatnak föl. A találmány értelmében a műszálaknak kémiai átalakítás vagy koagulálás nélkül 10 oly strukturát adhatunk, mely a termé­szetes szálak kristályos struktúrájához nagyon hasonló. Ismeretes ugyan, hogy cellulóz-eszterek­ből vagy -éterekből készült műszálak az 15 előállítás ideje alatt (száraz fonóeljárás), tehát az oldat állapotából a gélállapotba való átmenet közben nyújthatók; ezen nyújtás azonban a szál nemesítésével nin­csen összekötve, mivel a szál sem megfe-20 lelő strukturát nem vesz föl, sem 150 g/100 den. szilárdságnál nagyobb szilárd­ságot nem ér el. Másrészt a regenerált cellulózokból az u. n. nyújtófonó eljárás segítségével készült műszálak nemesítését 25 olykép sikerült létrehozni, hogy a szálat kiosapatás előtt duzzasztófürdőben nyúj­tották, mely egyúttal a szél kémiai átala­kítását is elvégezte. Mindezideig azonban nem vált ismere-30 tessé az, hogy a majdnem teljesen elkészí­tett, azaz gélállapotban levő és oldószerek­től mentesített szálat még nagymértékben nemesíthetjük. Kísérletek azt mutatták, hogy a kész szálakat (tehát a gélt) a gél-35 állapot fenntartása mellett történő duz­zasztás után nagymértékben lehet nyúj­tani. Ezzel egész általánosságban nemesí­tés van egybekötve, mely mindenekelőtt a szilárdságra, valamint a szálak finom­ságára. és fényére vonatkozik, mimellett 40 a kísérlet körülményeinek megfelelő vá­lasztása által sikerül ezen tulajdonságok egyikét vagy néhányát előnyösen befolyá­solni. A találmány értelmében az adalékanya- Í5 gokkal vagy a nélkül cellulóz-eszterekből vagy -éterekből készült kész műszálakat duzzasztásnak vetjük alá, mely a szálak természetes képlékenységét lényegesen túlhaladó nyújtással van egybekötve. A 50 cellulóz-eszterekből vagy -éterekből ké­szült kész, műszálak természetes képlé­kenysége, mint ismeretes, csak kb. 20% nyújtást enged meg. Ha azonban ezen szálakat duzzasztószerekkel kezeljük, kü- 55 lönösképen pedig olyanokkal, melyek a szóbanforgó cellulóz-eszterek vagy -éterek oldószereit tartalmazzák, akkor sikerül ezen szálakat több 1000%-kai nyújtani. Ezen meglepően nagy nyujthatóság erő- 60 sen változó keresztmetszetű egyenlőtlen szálaknál is megvan és a nyújtás nem­csak azokra a helyekre szorítkozik, melyek kiindulási keresztmetszete vékony, hanem az egész szálra kiterjed, miáltal az erede- 65 tileg egyenlőtlen szálból feltűnően egyen­letes és kristályos szerkezetű szálat ka­punk. Ezen szálak szakító szilárdsága is oly nagy, hogy az acél szilárdságát eléri. Különösiképen alkalmas duzzasztószer- 70 nek mutatkoztak egyes szerves oldószerek, melyek úgy folyékony-, mint gőzhalmaz­állapotban használhatók. Ha a duzzasztó­szernek a szálra kifejtett hatását pl. a behatási idő, vagy a sűrűség, hőmérséklet, 75 nyomás, stb. változtatásával szabályoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom