102326. lajstromszámú szabadalom • Fogantyú, különösen úti táskákhoz és veret annak megerősítésére

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BlRÓSÁQ SZABADALMI LEIRAS 10ÜÍ326. SZÁM. — IXa/b. OSZTÁLY. Rajzlaplefogó-készülék. Ifj. Kovács János g-éplakatossegéd Budapest. A bejelentés napja 1930. évi március hó 24 ike. A találmány tárgya rajzlapoknak a rajztáblához való rögzítésére szolgáló oly készülék, melynek célja egyrészt a rajz­szegeket kiküszöbölni s e mellett a rajzla­; pot megbízható módon a rajztáblához le­fogni. A készülék, lényegében, a rajztábla négy sarkában alkalmazott s a rajztábla síkjába sülyesztett, egy-egy lapos szorító­kapocs, melynek törekvése abban áll, hogy i egyik szárát, rúgóhatás alatt, állandóan a tábla síkjából kiemelni igyekszik. A rajzlap, négy sarkával, a nyitott kap­csokra fektetendő, ezután a szorító kap­csokat leszorító ékrudakat a rajztábla anyagában alkalmazott vésetbe toljuk, mi­által az ékrúd a kapcsoknak a rajztáblába sülyesztett szabad végét annyira meg­emeli, hogy a szorító kapcsoknak nyitott szára a rajztábla síkjába fekszik s így a rajzlap mind a négy sarkánál le van szo­rítva anélkül, hogy megsérülne. A csatolt rajzon a találmány tárgyának csupán példakénti megoldása van feltün­tetve és pedig az 1. ábrán a rajztáblára szerelt készülék oldalnézetben, a 2. ábrán ugyanaz felülnézetben, a 3. ábrán az ékrúd háromféle nézetben s a 4. ábrán e szorító kapocs oldal- és felül­nézetben. A rajztábla négy sarkába a (hl) négy­szegletes tok van sülyesztve, mely a (c) rúgó hatása alatt, (o) forgástengelye kö­rül, állandóan felfelé csappanni törekvő (b) lefogólapot hordozza. E rúgólapnak másik (bl) emelőkarja a (hl) tokba van lesülyesztve s a rajztábla anyagában ke­resztben futó horonyban elhelyezett (a) ékrúdra támaszkodik. Ez ékrúdnak mé­lyített (e) helye arra szolgál, hogy a rúgó- 40 lap (bl) szárának adjon helyet, mikor is a másik (b) szár fel tud csappanni (4. ábra), hogy a rajzlapot á helyére tudjuk illeszteni. Ha ez megtörtént, akkor az (a) ékrudat a rajztábla szélén alkalmazott 45 (g) bemélyítésből kiálló (al) fejénél fogva betoljuk s ezzel a rúgólap (bl) szárát az (o) forgáspontja körül annyira megemel­jük, amennyire az (e) mélyítésnek rézs­útosan kiképezett vezető felülete megen- 50 gedi. Ugyanekkor azonban a rúgólap (b) szára a rajztábla síkjába fekszik s a rajz­lap széleit leszorítva tartja. Az (e) mé­lyítésnek sarkosan kiképezett (f) éle meg­akadályozza, hogy az (a) ékrudat a rajz- 55 táblából kihuzhassuk, miután a kihúzás­kor, mint fentebb láttuk, a laprúgó (bl) szára rögtön az (e) mélyedésbe csappan s ekkor az (f) él a további kihúzásnak ellen­szegül. Ha ilyenkor a nyitott helyzetében eo levő, felálló (b) szárakat ujjunkkal le­nyomjuk, akkor az (a) ékrúd felszabadul s előre húzható. Ez csakis akkor szüksé­ges, ha szerelés, vagy javítás fordulna elő. 65 A (hl) tok, célszerűen, még a saját anya­gából kihajlított (d) szegekkel is el van látva úgy, hogy a toknak a rajztáblában való rögzítése minden szegezés nélkül tör­ténik. 70 Szabadalmi igények: 1. Rajzlaplefogó készülék, azzal jelle­mezve, hogy a rajztábla négy sarká­ban, rúgóhatás alatt felcsappantha­tóan, sülyesztett és kétkarú emeltyű 75 alakjában kiképezett, szorítólapok van­nak elrendezett, mi mellett a szorítóla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom