102320. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vevőkészülékeken az energiának, különösen a hangerősségnek szabályozására
Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRlLYrJSfijft SZABADALMI RÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102330. SZÁM. — VH/j. OSZTÁLY. Berendezés vevőkészülékeken az energiának, különösen a hangerősségnek szabályozására. Telefunken Gesellsehaft fttr Drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1929. évi november hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi december hó 19-ike. Vevőkészülékek hangerősségének szabályozása végett vagy a nagy ír ekvenci áj ú erősítőcsövek egyikének fűtését szabályozzák vagy e csövek egyikének valamely 5 más üzemi feszültségét változtatják. Az egy fogással működtethető vevőkészülékeknél, amelyeknél a különböző nagyfrekvenciájú körök hangolására egymással mechanikailag csatolt szabályoz-10 ható kondenzátorokat használnak és amelyeknek aperiodikus, tehát nem hangolt antennakörük van, sok esetben járulékos bemeneti csövet alkalmaznak, melynek rácsa és szála között szabályozható ellen-15 állás van a hangerősség szabályozására. Az a fent említett eljárás azonban, amelynél egy másik üzemi feszültséget szabályozunk, hátrányos, mert görbe karakterisztikákat eredményez, úgy hogy az illető 20 cső a vevőhullámot meglevő, tetszőleges, zavaró feszültséggel modulálja. A hangerősség nagymértékű szabályozásánál az említett zavarokon kívül a vétel is torzul. A vevőhullámnak tetszőleges hullám-25 hosszon dolgozó adók által történő modulálása az előtétcső rácskörében alkalmazott aperiodikus antenna esetén könnyen lehetséges, mert az antennán felvett minden feszültség a cső rácsán teljes mérték-30 ben jelentkezik. Ezzel szemben hangolt bemeneti körrel bíró vevőknél a vevőhullám a zavaró hullámmal szemben, lényegesen fel van erősítve. A hiányzó resonanoiaerősítő következ-35 menye, hogy az ismert Shot-effektus már kisebb összerősítés esetén is zavarólag hat. Másrészt idegen fűtésű csöveknél a fűtés változtatása a nagy melegtehetetlenség miatt hasznavehetetlen. Az 1. ábra oly hangerősségszabályozót 40 mutat, amelynél a fenti hátrányok nem jelentkeznek ós amely idegen fűtésű csöveknél is alkalmazható; a szabályozó használata mellett a vevő hangolása messzemenően független az antenna méreteitől. 45 (a) és (b) egy kapacitív potentiomótert jelölnek. A (P) potentiométer pont a (V) kondenzátoron át az első kör rácspontjával van összekötve. A potentiometer két csatolt, ellentétes értelmű kondenzátor- 50 ból áll. Egyszerű kondenzátor megoldást mutat a 2. ábra. Az ott feltüntetett, a leírt kapcsolásnál előnyösen alkalmazható kondenzátor két csoport statorlemezből áll, me- 55 lyek közül az egyik (d) lemezcsoport az antennával, a másik (f) a földdel, míg az (e) rotorlemezek az előtétcső rácskörével vannak összekötve. A lemezek alakjának megfelelő megválasztásával a hangerős- 60 ség-szabályozás tetszőleges görbe szerint végezhető. A hangerősség ekkor a kapacitív potentiométer beállításától függ, tehát attól a kapacitás-viszonytól, amely adott időpontban a rotorlemezek és az an- 65 tennával összekötött statorlemezek közti kapacitás ós a rotorlemezek, valamint a földelt statorlemezek közti kapacitás között fennáll. Ha a hangerősség a legnagyobb, akkor a kapacitás antennacsatolás 70 normális. A bemeneti körnek a hangerősség szabályozásakor fellépő káros elhangolását a l>emeneti körrel párhuzamosan elrendezett