102317. lajstromszámú szabadalom • Cséplőgép, amelynél a munkatengely a gépszekrény hosszirányában van elrendezve

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102317. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Cséplőgép, amelynél a munkatengely a gépszekrény hosszirányában van elrendezve. Dr. Schlayer Félix konzul Madrid. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 4-ike. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi junius hó 6-ika. A Schlayer-rendszerű cséplőgépek, amelyeknél a munkatengely a gépszekrény hosszirányában van elrendezve, ezideig azon alakjukban váltak ismeretesekké, 5 amelyben hosszmunkatengelyes szalmatépőgéppel voltak egyesítve. A megmunkálandó gabona a gépben való egész útján egyesített cséplési és tépési munkafolyamatnak van alávetve, mimellett a szalma 10 a gép kibocsátó nyílását szecskaszerű rövid szalma alakjában hagyja el, amely lényegében állati takarmány gyanánt talál alkalmazást. Sok vidéken szokásos, hogy a cséplés-15 nél kapott szalmát istállóalom gyanánt használják, mikor is a szalmát a cséplés előtt vagy a cséplés után külön vágógépek segélyével a kívánt és körülbelül 20—40 cm.-es hosszra levágják. A talál-20 mány célja a Schlayer-rendszerű hossztengelyes cséplőgép oly módon való kiképzésében ál], hogy hosszabb, alomcélokra alkalmas széttépett szalmát is szolgáltathat. 25 A kitűzött cél elérése végett szükséges, hogy a gépet olyan külön szerkezeti elemekkel lássuk el, amelyek a szalmatépőrésszel elhagyott megmunkáló szerszámok helyettesítésére szolgálnak, úgy 30 hogy a gép hosszának és a megmunkálás tartamának csökkentése ellenéire jól kicsépelt és lágy, feltárt, trágyáié felszívására alkalmas alomszalmát kapunk. Az utóbb említett körülmény indokolja 85 a találmány szerinti gép jelentékeny felsőbbségét azon gépekkel szemben, amelyek hossz- vagy haránt-cséplőgépek módjára dolgoznak és alomszalma szolgáltatása végett vágóberendezéssel van 40 nak ellátva. Ezeknél a gépeknél ugyanis hiányzanak a szalma szétnyomására és lágyítására szolgáló alkatelemek, illetve egyszerű módon el nem rendezhetők, míg a találmány értelmében kiképezett gépnél az említett alkatelemek már eredeti- 45-leg meg vannak. A találmány értelmében elsősorban a gépdobban kihajlások vannak kiképezve, melyekben ütközési felületek vagy testek vannak és ezek fokozott cséplőhatást fej- 50 tenek ki, amely különösen azon kalászok szempontjából előnyös, amelyek nagyon száraz, törékeny gabonánál a szálról idő előtt veretnek le. Az ütközési felületek előnyösen hullámosan bordázott cséplő- 55-léceket tartalmaznak, amelyek elállítása megengedi, hogy a gép esetről esetre a gabona fajtájához és minőségéhez alkalmazkodhasson. Az említett kihajlások és ütközési felületek elsősorban a gép beve- 60 zetési részében vannak, szükség szerint azonban a gép többi részében is elrendezhetők. Azon célból, hogy a hosszú szalmát lágy, feltárt állapotba hozzuk, a gépnek 65-a bebocsátási véghez csatlakozó részében az együttműködő, különösen az egymással kapcsolódásban álló alkatrészek számára bordásfelületű, kúpos testeket rendezünk el, amelyek a szalmát kevésbbé 70 tépik, hanem inkább zúzás, nyomás, dörzsölés és más mechanikai behatás útján felhasogatják, hogy istállóalom céljaira különösen alkalmassá tegyék. Az alomszalmát szolgáltató hossztenge- 75-lyes cséplőgép elzáró falát előnyösen helytálló végfal képezi, amely mögött csapágytartón elrendezett tengelycsapágy fekszik. Azon célból, hogy az említett csapágyat, illetve csapágytartót meg- 80