102307. lajstromszámú szabadalom • Tömítés dugattyúkra és egyéb ide-oda mozgó rudakra és tengelyekre

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZASADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 102307. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Tömítés dugattyúkra és egyéb ide-oda mozgó rudakra és tengelyekre. Csernus Pál g-éplakatos Kunágota. A bejelentés napja 1930. évi április hó 1-je. A találmány tömítés dugattyúkra és egyéb ide-oda mozgó rudakra, valamint forgó tengelyekre. A találiminy szerinti tömítés elsősorban tűzoltószivattyúk köl-5 dökdugattyúira kiválóan alkalmas, mivel hosszabb üzemszünetek után is változatlanul jól tömít és erős igénybevételek ©setén is a kopások a tömítést nem rontják, mivel az önműködően, .a kopás mértéké-10 ben utánhúzódik. Különös előnye még a találmány szerinti tömítésnek, hogy igen olcsó, egyszerű, könnyen szerelhető, könynyen szétszedhető, javítható és beállítható. A találmány lényegileg a dugattyút 15 vagy egyéb tömítendő orsót körülfogó két lágy tömítőgyűrűből áll, melyeket rugó szorít a tömítendő felülethez, miért is e tömítés állandóan jól és megbízhatóan tömít, annál is inkább, mivel a rugó feszítő-20 erejét bármikor könnyen, üzemközben is megnövelhetjük. A tömítést kenőszelence egészíti ki, amellyel a töm szelence belsejét állandóan kenőanyaggal tölthetjük meg, ami által egyfelől a tömítőgyűrűket 25 kiszáradás ellen védjük, másfelől pedig a teljes tömítésnek súrlódási ellenállását csökkentjük. Evvel szemben az eddigi bőrkarmantyús szivattyúk tömítőkarmantyúi üzemszünetek alatt rendszerint kiszárad-80 tak és üzembevételkor rosszul vagy egyáltalában nem tömítettek. A rajzon a találmánynak egyik példaképpeni, kiviteli alakját, köldökdugattyúval kapcsolatban láthatjuk, melytől a gya-85 korlatban, sokféleképpen el is térhetünk. Az 1. ábra a tömszelencének függélyes hosszmetszete, a 2. ábra ugyancsak függélyes hosszmetszete, az 1. ábra szerinti metszetre merő- 40 leges síkban, nézetben rajzolt kenőszelencével. A (B) köldökdugattyú az (A) dugattyúhengerben ismert módon ide-oda mozoghat. A hajtórúd a (K) csuklófejhez ismert 45 módon kapcsolódik. A tulajdonképeni tömszelencét az (A) dugattyúhengernek (3) kibővülése alkotja, melynek (4) gyűrűalalcú feneke kúpos (A) kibővülésen külső csavarmenetek vannak, amelyekre az 50 anyacsavarmenetes (5) hüvely csavarodik, mely csőkötőanyára emlékeztet és mely felső (C) részén ugyancsak kúpos. A (3) hengerkibővülésnek kúpos (4) fenékrészébe, valamint az (5) hüvely kúpos (C) fenék- 55 részébe egy-egy trapézkeresztmetszetű, lágy kenőanyaggal itatott (D) tömítőgyűrűt helyezünk. Mindegyik tömítőgyűrűnek egy-egy (E) fémgyűrű támaszkodik, mely a lágy tömítőgyűrű felé néző olda- 60 Ián kúpalakú és ilykép a tömítőgyűrű alakjához pontosan illeszkedik. A két (E, E) fémgyűrű közé a (G) feszítőrugót helyezzük, mely az (5) hüvely felcsavarásakor megfeszül és ezáltal az (E) tömítő- 65 gyűrűket a (B) köldökdugattyúnak szorítja. Az (5) hüvelynek (6) karnyúlványai vannak, melyeknél fogva kézzel könnyen elcsavarhatjuk. Az (5) hüvelynek illetve tömszelencefedőnek felső részébe, a 70 felső (E) fémgyűrű alatt, az (L) furatot készítjük, amelyhez csatlakozóan a tömszelencefedőhöz az (R kenőszelencót erősítjük. A találmány következőképen működik: 75 Összeszereléskor mindenek előtt behelyezzük az alsó (D) tömítőgyűrűt, arra ráhelyezzük az alsó (E) fémgyűrűt, azután