102300. lajstromszámú szabadalom • Szíjkapocs

hogy evégből a végeken a szí jjnak hús­vastagságát csökkentenünk kellene. A rajzokból közvetlenül világos, hogy elegendő a szljjdobokra néző oldalak felől 5 kissé megemelni és egyik kezünkkel meg­fogni a begörbített lemezű szíjjvéget, má­sik kezünkkel pedig betolni a másik le­mez L-alakú nyúlványait emennek meg­felelő kivágásaiba, elengedni és megfe-10 szülni hagyni a szíjj két végét, Ekkor a szíjjkapocs máris szerelve van és nem kell egyebet tenni, mint a szíjjat a do­bokra felfuttatni. Széjjelszedéshez ugyancsak elegendő, 15 ha a dobokra néző oldaluk felől megemel­jük a szíjjvégeket, egyik kezünkkel meg­fogjuk a begörbített lemezű szíjjvéget, a másikkal pedig a másikat, azután az L-alakú nyúlványokat a másik rész felé tol­juk, mikor is a széjjelválás nyomban be 20 következik. A lemezeket szögecsek, vagy csavarok segélyével, vagy tetszőleges más módon erősíthetjük a szíjjvégekre, úgyhogy a lemezeket levehetjük és újból használhat- 25 juk, pl. mikor a szíjjat meg akarjuk kur­títani. Szabadalmi igény: Szíjjkapocs, azzal jellemezve, hogy a ka­pocs egy-egy szíjjvégre erősítendő két 30 fémlemezből áll, amelyek egyikének szabad vége horogszerüleg begörbül és ebben L-alakú áttörések vannak, míg' a másik lemez szabad végén szíjjvas­tagságértelemben behajlik és itt az 35 előbbinek áttörésein keresztülférő, L-alakú nyúlványok vannak rajta. 1 rajzlap melléklettel I'allas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom