102284. lajstromszámú szabadalom • Villamos gyujtó és eljárás villamos gyujtóberendezések biztosítására kóboráramok vagy máseffélék révén való időelőtti gyujtás ellen
Meg-jelent 1931. évi április hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 102284. SZÁM. — XIX/g'. OSZTÁLY. Villamos gyujtó és eljárás villamos gyújtóberendezései: biztosítására, kóboráramok vagy máseffélék révén való időelötti gyújtás ellen. Oesterreichische Dynamit Nobel A.-G. cég- Wien. A bejelentés napja 1929. évi május hó 18-ika. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi junius hó 20-ika. A találmány bányaüzemekben és máseffélékben a villamos robbantások biztosítására vonatkozik, főképpen azon veszélyekkel szemben, amelyeknek azok bá-5 nyákban fellépő kóboráramok vagy máseffélék következtében ki vannak téve. Azon célból, hogy ezeket a veszélyeket megszüntessék, különböző intézkedéseket alkalmaztak, amelyek közül azonban 10 egyik sem vezetett a feladat kielégítő megoldására. így például a robbantási üzem céljaira egyébként minden tekintetben kedvező, kis gyújtási feszültséggel működő, hidas 15 izzási gyújtók helyett, olyan gyújtókat ajánlottak, amelyek gyújtási feszültsége fokozatosan nagyobb, hogy a szórási feszültségek veszélyes övét elhagyni lehessen. Szórási feszültségek alatt azokat a 10 villamos feszültségeket vagy feszültségkülönbségeket értjük, amelyek a bánya talajának két különböző pontja között kóboráramok vagy áramlevezetések folytán keletkeznek. Az említett áramok a 15 bánya nedves aknáiban vagy más ilyen helyein a villamos erőátviteli vagy világítási vezetékek tökéletlen szigetelése folytán jutnak a földbe, illetve talajba. A gyújtók huzalainak csupasz vége köze:0 lében ily módon bizonyos körülmények között 10 voltig terjedő, sőt ennél nagyobb szórási feszültségek is keletkezhetnek, amelyek a szabványos gyujtó felrobbanását okozhatják, mivel a bányá-5 ban való kezelésnél a gyújtók áramhozzávezető huzalai csupasz végeikkel a földbe kerülnek ós villamos feszültséget kapnak. A szórási feszültségek okozta robbanások a gyujtóberendezést előállító munkások számára természetesen nagy veszélyt je- 40 lentenek. Az előzőkben említett nagy villamos ellenállású, hidas izzási gyújtók, réses izzási gyújtók és máseffélék mindenekelőtt azzal a nagy hátránnyal járnak, hogy megnövekedett gyújtási fe- 45 szültségek következtében a robbantási üzemben a különböző okoknál fogva előnyben részesített soros kapcsolás alkalmazása mellett csupán kevés számú lövés adható le egyidejűleg, bár gyakor- 50 lati követelmény, hogy egyidejűleg lehetőleg nagyszámú lövést lehessen leadni. A szóbani'orgó gyújtók párhuzamos kapcsolása is és ugyanígy azok sorospárhuzamos kapcsolása az üzem szem- 55 pontjából különböző nehézségeket okoz, amelyek közül itt csupán azt említjük meg, hogy a kész gyujtóberendezésnek a lövések leadása előtti ellenőrzése gyakorlatilag lehetetlen. Az említett körülmény 60 bányaüzemekben vagy máseffélékben az előzőkben ismertetett megoldás meghonosodásának útját állja. Hozzájárul ehhez, hogy mindezen hátrányok mellett sok esetben még mindig 65 nincsen kellő biztonság nem szándékolt gyújtások ellen, amelyek kóboráramoktól vagy másefféléktől erednek, mivel például nagy ohmikus izzási gyujtó, amelynek gyújtási feszültségét körülbelül egé- 70 szen 25—30 voltig növelték, hogy mintegy 20 voltos szórási feszültségek ellen biztosítva legyen, ennek ellenére már 12—15 voltos és kisebb fesszülségű kóboráramok folytán meggyulladhat, ha a 75 helyszínén kedvező körülmények között hosszabb ideig van a kóboráramoknak, illetve feszültségeknek kitéve.
