102284. lajstromszámú szabadalom • Villamos gyujtó és eljárás villamos gyujtóberendezések biztosítására kóboráramok vagy máseffélék révén való időelőtti gyujtás ellen

Meg-jelent 1931. évi április hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 102284. SZÁM. — XIX/g'. OSZTÁLY. Villamos gyujtó és eljárás villamos gyújtóberendezései: biztosítására, kóboráramok vagy máseffélék révén való időelötti gyújtás ellen. Oesterreichische Dynamit Nobel A.-G. cég- Wien. A bejelentés napja 1929. évi május hó 18-ika. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi junius hó 20-ika. A találmány bányaüzemekben és más­effélékben a villamos robbantások bizto­sítására vonatkozik, főképpen azon veszé­lyekkel szemben, amelyeknek azok bá-5 nyákban fellépő kóboráramok vagy más­effélék következtében ki vannak téve. Azon célból, hogy ezeket a veszélyeket megszüntessék, különböző intézkedéseket alkalmaztak, amelyek közül azonban 10 egyik sem vezetett a feladat kielégítő megoldására. így például a robbantási üzem céljaira egyébként minden tekintetben kedvező, kis gyújtási feszültséggel működő, hidas 15 izzási gyújtók helyett, olyan gyújtókat ajánlottak, amelyek gyújtási feszültsége fokozatosan nagyobb, hogy a szórási fe­szültségek veszélyes övét elhagyni lehes­sen. Szórási feszültségek alatt azokat a 10 villamos feszültségeket vagy feszültség­különbségeket értjük, amelyek a bánya talajának két különböző pontja között kóboráramok vagy áramlevezetések foly­tán keletkeznek. Az említett áramok a 15 bánya nedves aknáiban vagy más ilyen helyein a villamos erőátviteli vagy vilá­gítási vezetékek tökéletlen szigetelése folytán jutnak a földbe, illetve talajba. A gyújtók huzalainak csupasz vége köze­:0 lében ily módon bizonyos körülmények között 10 voltig terjedő, sőt ennél na­gyobb szórási feszültségek is keletkezhet­nek, amelyek a szabványos gyujtó fel­robbanását okozhatják, mivel a bányá-5 ban való kezelésnél a gyújtók áramhozzá­vezető huzalai csupasz végeikkel a földbe kerülnek ós villamos feszültséget kapnak. A szórási feszültségek okozta robbanások a gyujtóberendezést előállító munkások számára természetesen nagy veszélyt je- 40 lentenek. Az előzőkben említett nagy villamos ellenállású, hidas izzási gyúj­tók, réses izzási gyújtók és máseffélék mindenekelőtt azzal a nagy hátránnyal járnak, hogy megnövekedett gyújtási fe- 45 szültségek következtében a robbantási üzemben a különböző okoknál fogva előnyben részesített soros kapcsolás al­kalmazása mellett csupán kevés számú lövés adható le egyidejűleg, bár gyakor- 50 lati követelmény, hogy egyidejűleg lehe­tőleg nagyszámú lövést lehessen leadni. A szóbani'orgó gyújtók párhuzamos kapcsolása is és ugyanígy azok soros­párhuzamos kapcsolása az üzem szem- 55 pontjából különböző nehézségeket okoz, amelyek közül itt csupán azt említjük meg, hogy a kész gyujtóberendezésnek a lövések leadása előtti ellenőrzése gyakor­latilag lehetetlen. Az említett körülmény 60 bányaüzemekben vagy máseffélékben az előzőkben ismertetett megoldás meghono­sodásának útját állja. Hozzájárul ehhez, hogy mindezen hát­rányok mellett sok esetben még mindig 65 nincsen kellő biztonság nem szándékolt gyújtások ellen, amelyek kóboráramok­tól vagy másefféléktől erednek, mivel pél­dául nagy ohmikus izzási gyujtó, amely­nek gyújtási feszültségét körülbelül egé- 70 szen 25—30 voltig növelték, hogy mint­egy 20 voltos szórási feszültségek ellen biztosítva legyen, ennek ellenére már 12—15 voltos és kisebb fesszülségű kóbor­áramok folytán meggyulladhat, ha a 75 helyszínén kedvező körülmények között hosszabb ideig van a kóboráramoknak, illetve feszültségeknek kitéve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom