102283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a vitaminek stabilizálására szárított növényekben

Megjelent 1931. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102383. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY.' Eljárás a vitaminek stabilizálására szárított növényekben. Brinch & Spehr cég1 Kopenhág-a. A bejelentés napja 1930. évi április hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi junins hó 15-ike. E találmány eljárás szárítással konzer­vált növények eredeti vitaminjainak vál­tozatlanul tartóssá tételére. Friss növényrészek A-, B- és C-vitamin-5 tartalma szárításkor elváltozik és csökken. Megkísérelték már a vitaminek elváltozá­sát azáltal meggátolni, hogy a szárítandó növényeket előzőleg savakkal kezelték. Ezek a kísérletek azonban nem jártak ki-10 elégítő eredménnyel. Megkísérelték to­vábbá a szárítandó növényeknek sókkal való kezelését is, de a növényben levő vi­taminek stabilizálása sózással sem sike­rült kellő mértékben. 15 Kísérleteink arra a meglepő ered­ményre vezettek, hogy ha a friss növény­részek szárítás előtt sókkal is, savakkal is kezeltetnek, a vitaminek fentemlített mindhárom csoportja változatlanul meg-20 marad a szárított növényrészekben. Ennek megfelelően a találmány szerint az aprí­tott, szétvagdalt, őrölt vagy más módon szétdarabolt növényrészeket sóval és sav­val itat juk. A két kezelés történhet egyide-25 jűleg vagy egymásután. Ügyelni kell arra, hogy a só és sav a kezelt növényrészek mindegyikét érje. A szükséges só és sav koncentrációja esetenként kísérletileg ál­lapítandó meg. Savat már eredetileg tar-30 talmazó növényrészek kezelésénél keve­sebb savra lesz szükség, mint savtalan nö­vényrészekhez. A kezelés időtartama is esetenként kísérletileg állapítandó meg. Többnyire néhány perc elegendő lesz a kí-35 vánt hatás elérésére, mire a szárítás meg­kezdődhet. Tájékoztatásul két példát ismertetünk: 1. Példa. 10 kg friss lucernát, 10% fosz­forsavat és 20% konyhasót tartalmazó 250 cm® vizes oldattal permetezünk, 40 ügyelve,*rra, hogy az oldat a kezelt anyag minden részét érje. Ezután a permetezett anyagot 80 C fok körüli hőmérsékleten megszárítjuk. Az így kezelt és szárított lu­cerna megtartja friss kinézését, illatát és 45 teljes vitamintartalmát. 2. Példa. 2 kg paradicsomot apróra vag­dalunk. A keletkezett pép mintegy 10% szárazanyagot tartalmaz. Ezt a pépet 5 g ,80%-os foszforsavval ós 10 g konyhasóval 50 jól összekeverjük és 50—80 C fokon beszá­rítjuk, hogy csak 4—8%t víztartalom ma­radjon benne. A termék a paradicsom ere­deti vitaminjait gyengítetlen állapotban megtartotta, sőt a C-vitamin még erősen 55 aktiválódott is. A szárított anyag finomra őrölve 2—10 grammos adagokban igen hatásos gyógyszer A-vitaminózis ellen, különösen gyermekeknél. Más vitamintartalmú gyümölcs vagy fő- 60 zelék, például paraj is kezelhető az előbbi példa szerint. Fontos, hogy feldolgozás közben a nö­vény vagy gyümölcs vitamindús részei el ne távolíttassanak. Nem szabad a szári- 65 tandó növényrészeket kisajtolni, mert saj­toláskor a vitaminek is eltávolíttatnák. Ez az oka annak, hogy például az olajpogá­csák majdnem teljesen vitaminmentesek. Szabadalmi igény: 70 Eljárás a vitaminek stabilizálására szárí­tással konzervált növényekben, azzal jellemezve, hogy a friss növényrészeket szárítás előtt só- és savoldattal itatjuk. l'allas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom