102281. lajstromszámú szabadalom • Szivattyúszerkezet és szivattyúzó eljárás

— 8 — egy-egy löket alatt bekövetkező változásoknak. Ha a szivattyút forgattyútengely mozgatja, akkor a szivattyú befelé haladó mozgásának első felében (vagyis a teljes 5 körfolyamat első negyedében) a sebesség zérustól a maximumig növekszik ós ennek folytán a folyadék szállításában gyorsulást hoz létre. A dugattyú befelé menő löketének második felében (vagyis a teljes 10 körfolyamat második negyedében) a dugattyú sebessége a maximumtól zérusig csökken. Ennek következtében a folyadék a dugattyú befelé menő lökete első felében nagyobb erővel törekszik felemelkedni, 15 míg a lassudás folytán a szivattyú előremenő löketének második felében időegységenként kisebb erővel fog felemelkedni. Általában ilyen feltételek mellett célszerűbb a kiömlő szelepet akkor, amikor a 20 szivattyú előremenő löketének első felét elérte, vagy az előtt nyitni. Némelykor jobb a szelepet a szivattyú előremenő löketének végén vagy valamivel ez előtt nyitni. Ha a dugattyú működtetésére 25 megfelelő alaktárcsát használunk, akkor a dugattyú teljes előremenetele alatt a dugattyú sebessége növekszik, úgy hogy némelykor oly alaktárcsával, mely a dugattyút csak félakkora hosszon mozgatja, 30 ugyanakkora, ugyanolyan hatást érhetünk el, mint a megfelelő forgattyúval. Ha ilyen alaktárcsát használunk, akkor csak felényi folyadékot szoríthatunk ki a hengerből, mint forgattyúval és ennek kö-35 vetkeztében minden löketnél kevesebb folyadéknak kell a hengerbe, annak teljes megtöltéséhez, belépni ahhoz, hogy a szivattyú folyadékteljesítménye ugyanakkora legyen. A szerkezet leghatásosabb 40 beállításánál a dugattyú gyorsítása alatt a folyadékot emeljük, vagyis akkor a folyadék a visszacsapó szeleptől a kompresszorhoz halad. Ha a szelepet ebben a pillanatban nyitjuk, akkor a már felfelé 45 mozgó folyadékot nagyobb hatásfokkal emeljük, mert a folyadék nem kénytelen mozgásirányát megváltoztatni. Minthogy a kiömlő nyílás nyitásának hirtelensége a kompresszióhullámok transzformációja 50 szempontjából a leglényegesebb, erre különös gondot kell fordítani és a szelep el. rendezését a rendszer többi részével kellő együttműködésbe kell hozni. Bizonyos esetekben kívánatos lehet a 55 rendszerben meghatározott nyomásnak abban az időben való létrehozása, amikor a kiömlés nyitva van és ezzel kapcsolatban úgy látszik, hogy a szivattyúzott folyadék, mely bizonyos nyomással lép ki, elegendő energiát visz magával ahhoz, 6( hogy a folyadékot a szerkezetnél magasabbra emelje. Az ily módon működő szerkezet hatásában némileg hasonló két oly rendszer ' kombinációjához, melyek egyike a kiömlésnél nyitott csapot alkal- 6E maz, míg a másik rendszer a csapot váltakozva nyitja és zárja és így az említett szerkezet mindkét rendszer előnyeit egyesíti. A szűrők használata és alkalmazása te- 7( kintetében kifejtett feltételek mutatják azoknak a hatásoknak fontosságát, melyek a szerkezet csekély hibáiból származhatnak, mint amilyenek veszteségek, lyukak vagy kapcsolások vagy összeköttetések, 71 melyeken át folyadék távozhatik, ahol is ezen hibák hasonlóak azokhoz, amelyeket elektromos áramkörökben rossz kontaktusok vagy a berendezés különböző helyein levő egyéb hibák okoznak. 8( A jelen találmány értelmében folyadékokat gyakorlatilag bármilyen mélységből szivattyúzhatunk anélkül, hogy a kútban komplikált gépezeteket vagy mechanizmusokat kellene alkalmazni. Ezt egy- 8í szerűen azáltal érjük el, hogy a kútba kellő hosszúságú és méretű csövet siilyesztünk, mely a kompresszió változtatását létrehozó egyszerű eszközökkel kapcsolatos, ahol is utóbbiak a föld színén lehet- 9( nek. Ha pl. víz szivattyúzásáról van szó, akkor nem vagyunk a szokásos szívó szivattyúk (9) vagy (10) méteres működési határához kötve és hasonlóképen megszűnnek a határok más folyadékok szá- 9* mára való szivattyúknál is. A szivattyú hengere vízszintes, függőleges vagy ferde lehet. Az a cső, amelyben a folyadék áramlik, vízszintes, függőleges vagy ferde és akár egyenes, akár l( görbe lehet. Mindezeket a szerkezeteket szivattyúknak nevezhetjük és a leírásban használt „szivattyúzás" kifejezés magában foglalja a folyadéknak függőleges vagy vízszintes vagy ferde irányban, IC vagy több ilyen irányban való mozgatását, szállítását vagy továbbítását. A kompresszió változtatását létrehozó eszközöket nem szükségképpen kell a cső egyik végén elhelyezni és hasonlóképpen u a beömlő és kiömlő szelepek nem csak a cső végén vagy a folyadékforrásban, hanem más helyen is lehetnek. A találmány értelmében hasznosított kompresszióváltoztatásokat akár azáltal 11 hozhatjuk létre, hpgy a folyadék nyoma-