102266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék műselyemnek centrifugaeljárással való előállítására

Meg-jelent 1931. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JHSfc SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103266. SZÁM. — XlVa/1. OSZTÁLY. Eljárás és készülék műselyemnek centrifuga-eljárással való előállítására. Bar mer Maschinenfabrik Aktieng-esellschaft Wuppertal-Barmen. A bejelentés napja 1930. évi április hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1929* evi április hő 29-ike. Az eddig ismert centrifuga-fonógépeknél a fonalat egyenletesen fel- és lefelé mozgatott fonálvezető csövecskén át vezették a gyorsan forgó fonófazékba, 5 amelybe a csövecske egy nyíláson át nyul be. A fonófazékat kónikusan is kiképezték, hogy abból a készre font lepény könynyebben legyen kiemelhető. A fonalat a gyors forgású fazék cérnázza és a centri-10 fugális erő a fonalat a beszállítás mértékében, a fonófazók belső falán egyenletes, keresztező menetekben lerakja. Az ily módon font lepény szabályos, gyűrűalakú képződmény, melynek külső felülete a 15 fonófazék belső felületének megfelelően hengeres, vagy kónikus és melynek külső kerülete megfelel a fonófazék belső kerületének. A fonólepény belső felülete a becsévélés 20 fokától függ. Minél több műselymet fonunk a fazékba, annál kisebb lesz a lepény belső felületének görbületi sugara. Kúpos fonólepényeknél a becsévélés növelésével a belső felület kúpossága is folytonosan 25 nő. Az ily fonólepények további feldolgozásánál eddig úgy jártak el, hogy a lepényeket pászmák vagy esévék alakjában lecsévélték és ilyen alakban vetették alá a 30 különböző fonási eljárásokban használatos különböző folyadékokkal történő kezelési eljárásoknak. Ez a módszer körülményes és azonkívül kedvezőtlenül befolyásolja a műselyem minőségét, mert ez 85 utóbbira előnyös, ha azt minél kevesebbszer csévéljük át. Egy másik eljárás szerint a fonólepényt orsó- vagy motollaalakú hordozókra viszik fel és így kezelik folyadékokkal. Miután a fonólepények belső átmérője 40 változó, eddigelé egy és ugyanazon átmérőjű merev orsókat nem lehetett alkalmazni. Ép így nem voltak alkalmazhatók kónikus hüvelyek kónikus fonólepényekhez, mert ezek ritkán illenek a lepény 45 belső falára, melynek konicitása a becsévélés mértékétől függ és azzal változik. Ezért változtatható kerületű motollákat ós orsókat alkalmaztak. így az átcsévélést kikerüljük, de a szükséges tartószerkeze- 50 tek igen költségesek. Az olcsó merev hüvelyek a lepény belső felületének folytonosan változó alakja miatt nem használhatóak. A találmány ezeket, a fonólepények 55 közvetlenül történő feldolgozásánál mindig jelentkező hátrányokat kiküszöböli. A találmány lényege abban áll, hogy kónikus fonólepényeket állandó konicitású belső felülettel, a tekercselés mértékére 60 való tekintet nélkül állítunk elő, majd ezeket ugyanilyen konicitású orsókra helyezzük és ebben az alakban végezzük az utókezelést. Ez az eljárás rendkívüli haladást jelent. Míg az eddig alkalma- 65 zott fonólepényeket a további kezelés végett, p. o. mosás vagy szárítás céljából kerületükön beállítható oly hordozókon kellett elhelyezni, melyek alakjuk szerint motollához hasonlítanak, a találmány 70 szerinti szerkezettel előállított fonólepények egyszerű, merev, kónikus orsókon kezelhetők tovább. A lepényt e kónikus orsóra felhelyezhetjük anélkül, hogy a lepény belső felületének csévemenetei 75 megsérülnének. Az előny mindenek előtt abban van, hogy a kónikus orsók egyszerűek és olcsók és hogy a fonólepényekhez,