102244. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a foszgénképződés messzemenő csökkentésére széntetrakloriddal való tűzoltásnál

Meg-jelent 1931. évi április hó 1-én. VÁGTAK KIRÁLYI JnggH| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102344. SZÁM. — XVIII/b. OSZTÁLY. Eljárás a foszgénképződés messzemenő csökkentésére széntetrakloriddal való tűzoltásnál. I. G. Farbenindustrie A.-G. Frankfurt a/M. II. pótszabadalom a 99178. sz. tőrzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1929. évi október hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi október hó 11-ike. A törzsszabadalomban eljárás van védve a foszgénképződés messzemenő csökkenté^ sére széntetrakloriddal való tűzoltásnál, amelyet az jellemez, hogy a széntetraklo-5 ridhoz egyidejűleg a tűzoltóhatást nem csökkentő mennyiségben szénhidrogént és ammóniát adunk. Az eljárást a 2. igény> pont szerint, továbbá még az jellemzi, hogy az ammóniát olyan mennyiségben 10 adagoljuk, amely legalább is elegendő arra, hogy a tűzoltó folyadékot zárt tartányból saját nyomása alatt eltávolítsa. A 101040. sz. I. pótszabadalombari a törzsszabadalom szerinti eljárás további 15 kiképzése van védve, a foszgénképződés messzemenő csökkentésére széntetrakloriddal való tűzoltásnál oly módon, hogy a széntetrakloridhoz egyidejűleg a tűzoltóhatást nem csökkentő mennyiségben, aril-20 vagy alkilfoszfátokat vagy ezek elegyeit és ammóniát adagolunk. Az eljárást a 2. igénypont szerint továbbá még az jellemzi, hogy az aril- vagy alkilfoszfátokkal és ammóniával kevert széntetraklorid-25 hoz, a tűzoltóhatást nem csökkentő menynyiségben, még szénhidrogéneket vagy ezek elegyeit adagoljuk. Azt találtuk, hogy a foszgénképződés messzemenő csökkentését érjük el azáltal 30 is, ha a széntetraklorid hozagai gyanánt szolgáló alifás, aromás vagy hidroaromás szénhidrogénekhez és ezek elegyeihez ammóniák egyidejű adagolása mellett az aril- vagy alkilfoszfátokon vagy ezek ele-35 gyein kívül még állati vagy növényi eredetű olajokat vagy zsírokat is adagolunk. A hozagok ugyanolyan jó eredménnyel alkalmazhatók, ha a szénhidrogéneket elhagyjuk és az aril- vagy alkilfoszfátokat vagy ezek elegyeit az állati vagy növényi 40 eredetű zsírokkal és olajokkal elegyítve alkalmazzuk, vagy ha másrészt az ariivagy alkilfoszfátokat hagyjuk el és a szénhidrogéneket vagy ezek elegyeit alkalmazzuk a növényi vagy állati eredetű 45 zsiradékokkal és olajokkal elegyítve ammóniák jelenlétében. A növényi vagy állati eredetű zsírok és olajok vagy ezek elegyei ammóniák jelenlétében magukbanvéve, azaz szénhidrogéneknek vagy aril- 50 és alkilfoszfátoknak a széntetrakloridhoz hozaganyag gyanánt való adagolása nélkül is alkalmazhatók. A vízmentes ammóniát, a hozagokat tartalmazó széntetrakloridhoz folyadék vagy gáz alakjában adagol- 55 hatjuk és az ezekben az elegyekben oldódik. Már igen csekély mennyiségű ammónia, 0.1—0.2%-nál kezdődő mennyiségben elegendő arra, hogy a foszgénképződést az említett hozagok jelenlétében már nagy 60 mértékben csökkentse. A kész elegyet a tűzoltókészülékből ebbe bevezetett komprimált gázzal (levegő vagy nitrogén) hajthatjuk ki, vagy pedig az oldat feletti nagyobb ammoniamennyiségekkel idézhetjük 65 elő azt a nyomást, amely, a folyadékelegynek a tűzoltókészülékből való kiszorítására szükséges. Ez kb. a töltésnek 2—3 súlyszázalékát teszi, azonban nincsen semmi akadálya annak, hogy az ammoniamennyisé- 70 get növeljük. Ammóniának a széntetrakloridhoz való hozzáadása, mint ismeretes, magában is előidézi ugyan a foszgénképződés csökkentését, azonban csupán abban a mértékben, 75 amint azt kb. a magukban alkalmazott ál-