102242. lajstromszámú szabadalom • Szalagkábel

— 2 — A szalagkábel fonása a következő módon történik: Induljunk ki az 1. ábra jobboldali alsó sarkából. Amint megállapítható az (1, 2, 3) 5 fonalak a (G, F, E, D, C, B) huzalok fölött átlós irányban fekszenek és váltakozva a többi fonal fölött, illetve alatt haladnak. A (B) és (A) huzalok között a két (2) és (3) fonal egymást keresztezi, mimellett 10 átlós-irányú pályájukat bal irányban tovább folytatják. Az (1) fonal viszont, mielőtt az (A) huzalt elérné, a (B) huzal alatt a két (2) és (3) fonal között megy keresztül, mire ere-15 deti irányával ellenkező irányban a jobboldal felé folytatja útját. Ezután a (C, D, E, F, G) vezetékek alatt, de váltakozva a íonási szálak fölött és alatt halad tovább. Valahányszor a pamut- vagy selyem:20 fonalak az (S) és (Sl) szegélyező huzalokhoz érnek, azok körül megfordulnak és pályájukat az ellenkező irányban folytatják tovább azzal a különbséggel, hogy azok a fonalak, amelyek eredetileg a veze-25 tékek fölött haladtak, most azok alatt haladnak és megfordítva. Az ismertetett fonási eljárás célja abban áll, hogy a szalagkábel bizonyos helyein szakaszosan ismétlődő csupasz hu-30 zalrészek maradjanak, továbbá, hogy a vezetékekhez szorosan tapadó szigetelést érjünk el. A 2. ábra egy másik kiviteli alak egy részének vázlatrajza, amely csupasz fémes 35 huzalok négy szakaszosan ismétlődő részét tünteti fel, amelyek szigeteléstől mentesek és végérintkezőkkel való összeforrasztására alkamasak. A függélyes (A, B, C, D, E...) vonalak fémes vezetékek, az 40 (S) és (Sl) vonalak a fémes szegélyező huzalok, az (a, al) vonalak a pamutból vagy selyemből való szegélyező fonalak, az (1, 2, 3, 4...) fonalak a huzalokat öszszefonják. 45 A szalagkábel ezen kiviteli alakja a következő eljárással készül. A fonási szálak váltakozva a huzalok fölött és alatt fekszenek. Valahányszor a fonási szálak az (S) és (a) szegélyező hu-50 zalokat, illetve szálakat elérik, az utóbbiak körül megfordulnak és pályájukat az ellenkező irányban folytatják tovább, de azok a fonalak, amelyek eredetileg a vezetékek fölött haladtak, most azok alatt 55 haladnak és megfordítva. Amikor a fonási szálak azon huzalhoz érnek, amely az előtt a huzal előtt fekszik, amelyet csupaszon kell hagyni, akkor a csupaszon maradó huzal körül megfordulnak és az ellenkező irányban haladnak 6'0 tovább. Minden tíz jobbról bal irányban baladó fonási szál közül az egyik vagy ha a huzal csupasz részének hosszabbnak kell lennie, akkor több fonási szál közül az egyik jobbról bal felé halad tovább ahe- 65 lyett, hogy a csupaszon maradó huzal előtt fekvő huzal körül megfordulna és jobb irányban folytatná útját. Az ismertetett eljárás célja abban áll, hogy a szalagkábel bizonyos helyein szakaszosan 70 ismétlődő csupasz huzalrészek maradjanak, továbbá, hogy a huzalokhoz szorosan tapadó szigetelést kapjunk. Magától értetődik, hogy az előzőkben ismertetett két eljárás csupán példáját 75 adja annak, hogy a találmány szerinti szalagkábel miként készíthető el. A találmány azonban nem szorítkozik a huzalok és fonási szálaknak az előzőkben ismertetett meghatározott elrendező- 80 sére, illetve eljárásra, mivel a vezetékek és a szigetelő szálak összefonására vagy összekötésére más eljárások is alkalmazhatók. Szabadalmi igények: 85 1. Szalagkábel, azzal jellemezve, hogy a fémes vezetékek fonalak révén vannak egymástól elkülönítve és szigetelve, mimellett a fonalak a vezetékek között és egymással vannak összefonva vagy 90 összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti szalagkábel kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fonási, illetve kötő szálak váltakozva a vezetékek különböző oldalain feksze- 95 nek. 3. Az 1. igénypont szerinti szalagkábel kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az azonos irányban futó fonási, illetve kötő szálak váltakozva a vezetékek 100 egyik, illetve másik oldalán fekszenek, mimellett az ellenkező irányban futó fonási, illetve kötő szálak a vezetékek ellenkező oldalán fekszenek és az előbb említett fonási, illetve kötő szálakkal 105 a vezetékek között vannak összefonva vagy összekötve. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti szalagkábel kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezetékek egyes részei szaka- 110 szosan ismétlődő rendben csupaszok. 5. A 4. igénypont szerinti szalagkábel kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az. egyes átlós irányú szakaszok, amelyek-