102241. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az anyag szárítására felső pneumatikus szitával ellátott malomhoz

Meg-jelent 1931. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102241. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Eljárás az anyag szárítására felső pnenmatikus szitával ellátott malomhoz. Barthelmess Emil mérnök Düsseldorf. A bejelentés napja 1930. évi március hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi március hó 28-ika. A finomra való őrlést többnyire szárítóművelet előzi meg, ami természetesen a berendezést bonyolulttá teszi. Kézen fekvő volt tehát a szárítóműveletnek az 5 őrlőművelettel való egybekapcsolása, ami, pneumatikus szitával ellátott malmoknál, könnyen volt megvalósítható. Ez az egyesített őrlő-szárítóművelet azonban csak szerény méretekben, csak kb. 8— 10 10%-nyi vízelpárologtatásig volt keresztülvihető, mert mindezeknél a malmoknál a fűtő (szárító) gázáram csak a kész finom őrleményt és a finom dercéket viszi magával, míg a szárítandó, felöntött (őrlendő) 15 anyag mindaddig a malomban marad, amíg el nem éri a fent említett finomságot. A keringtető elj szerint történő őrlő-szárító műveletnél a viszonyok kedvezőbben alakulnak, mert itt az összes fel-20 öntött anyagot és a malom által szétaprított összes durva és finom anyagot a fűtőgázáramba vezetik és pedig addig, amíg azok a kívánt száraz állapotot el nem érik. Ezen eljárás szerint 60% víztartalomig le-25 het anyagot szárítani. Míg az első fajtájú szárításnál a fűtőgázok ugyanazon az úton haladnak, melyen a felöntött anyag, nevezetesen az őrlőszerveken keresztül, addig a keringtető eljárásnál a fűtőgázok 30 a malomházon kívül haladnak. A jelen eljárás tetszőleges víztartalmú anyagnak, az egész őrlendő anyagmennyiségre, úgyszintén a szitáról jövő, át nem hulott anyagra a keringtető eljárás al-35 kalmazásával, a malomházban történő szárítását célozza. A fűtőgázáram itt nem magán az őrlőszerven megy keresztül, úgy hogy a csapágyazások ós az őrlőelemek nem jönnek érintkezésbe a fűtőgáz 40 melegével. A jelen eljárás tehát az első szárítási módszer egyszerűségét a másodiknak előnyeivel egyesíti és legelőnyösebben vízszintes síkban keringő őrlőszervvel ellátott malmoknál foganatosítható. Áll ez főleg gyorsjárású, vízszintes síkban ke- ií> ringő őrlőszervvel ellátott malmokra vonatkozólag, mert ezeknél az őrlőszerv egyúttal a fűtőgázáram beszívására exhaustorul is használható, míg lassú járású őrlő forgótestnél e célra külön ex- 50 haustórra van szükség. Az ismertetett eljárás foganatosítására alkalmas berendezésnek két foganatosítási példája a mellékelt rajzon van bemutatva, melyen az 55. 1. ábra gyorsjárású őrlő forgótesttel ellátott olyan berendezést ábrázol függélyes metszetben, melynél ezt a forgótestet egyúttal exhaustorul is használjuk, a 2. ábra lassú járású őrlő forgótesttel és 60 külön elrendezett exhaustorral ellátott berendezést tüntet fel ugyanúgy, végül a 3. és 4. ábra az 1. és 2. ábra őrlő forgótestét felülnézetben mutatja. Mindkét foganatosítási példánál a meg- 65-felelő alkatrészek a rajzon ugyanazon betűkkel vannak megjelölve. Az (a) hajtó tengelyen (b) forgótest van megerősítve. Az anyag szétaprítását ezen a (b) forgótesten elrendezett (c) verőbüty- 70 kök (1. ábra) vagy golyók (2. ábra) végzik. A (b) forgótestet (d) őrlő- vagy visszacsapó gyűrű veszi körül. Az (e) exhaustor, az 1. ábrán rajzolt példánál, a (b) forgótest alsó oldalán, a 2. ábrán rajzoltnál 7j> pedig az (r) kieresztő csődarab után következő, nem rajzolt szívó vezetéken van elrendezve. A (b) forgótest felett áteresztő nyílásokkal ellátott (f) lefedőlap van. A (g) őrlőkád alsó végén lévő (h) csődarabon 80