102239. lajstromszámú szabadalom • Világító nyomjelző lövedék

Meg-jelent 1931. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 102239. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. Világító nyomjelző' lövedék. Wessely Vilmos mérnök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi március hó 1-je. A találmánybeli lövedéknek az a rendeltetése, hogy röppályáját megfelelő fényjelenség keltése révén láthatóvá tegye. Lényege az acélköpeny mellső felét ki-5 töltő ólommagra fenekével támaszkodó, szájával hátra néző és a világító meg a gyújtó elegy befogadására való csésze, amelynek szája szegélyét gyűrűs (lyukasztott) fenéktárcsa borítja, amelyet vi-0 szont a lövedékköpenynek köröskörül ráperemezett szegélye tart. A mellékelt rajz a találmánybeli (y) lövedéket hosszmetszetben tünteti fel. Az (1) lövedókköpenynek me1

1 ső felét a 5 (2) ólommag foglalja el. Az ólommagot fenekével érinti az (5) csésze, amelynek hátra néző száját gyűrűs (lyukasztott) (6) fenéktárcsa zár le, amelyre viszont a lövedékköpenynek alsó szegélyét peremezzük. 0 Az (5) csészébe célszerűen két vagy több részletben sajtoljuk a (10) világító elegyet, amelynek összetétele aszerint változik, hogy mily színre kívánjuk festeni a lángot és hogy milyen hosszú jelzési időt aka-5 runk a lövedékkel elérni. A használt elegyek közös jellemzője, hogy minél nagyobb mennyiségű salak hátrahagyásával égnek el, miáltal a lövedék a röppályán (jelzés közben) súlyából alig veszít vala-3 mit s így a röppályája a normálistól csak igen kis mértékben tér el. Az (5) csészébe célszerűen két vagy több részletben sajtolt világító elegyre sajtolunk még egy (12) közvetítő, illetőleg 3 gyújtó elegytestet. A világító elegy, meg a gyújtó, illetőleg közvetítő elegyet is előnyösen kúpos szerszámmal sajtoljuk, miáltal öblöt létesítünk bennük, amelybe a következő elegy a sajtolás alkalmával behatol. Az utolsó (12) rétegbe bordás felü- 40 letű kúpos szerszámot sajtolunk, miáltal a (13) öböl felülete lényegesen nagyobb lesz, ez pedig a begyújtást megkönnyíti, illetőleg a begyújtás biztosságát növeli. Az új (y) lövedéket a normális lövedék- 45 kel mindenben egyező szerkezetű és azonos töltényhüvelybe illesztjük. Az új (y) lövedék működése a következő: A kész töltényt a lőfegyverbe töltjük, 50 elsütéskor a tölténylőpor magas hőfokú lángja az (y) világító lövedék (6) fedőlapjának (9) lyukán át a lövedékbe hatol s a fekete lőporból való (12) gyujtótestet meggyújtja. A lőporból sajtolt (12) test che- 55 miai összetételének megfelelő változtatásával elérhetjük, hogy ez a (12) test minden különösebb fényjelenség nélkül való leégése szükség szerint hosszabb vagy rövidebb időt vegyen igénybe, mely idő 60 alatt az (y) lövedék a csőtorkolattól hoszszabb vagy rövidebb távolságig jut el. Általában 50—100 méternyi távolság kívánatos. A (12) test leégését esetleg egy közvetítő, 65 majd a tulajdonképpeni egy vagy több (10) világító elegy leégése követi. A (10) világító elegy leégése alatt az (y) lövedék intenzív fényű lángot bocsát ki magából úgy, hogy a lövedék pályájának ezen a 70 részén már figyelemmel kísérhető. A jelzés mintegy 1000 méter távolságig terjed. Ezideig csupán a lövedékek becsapódási helyének nagy nehézségekkel járó meg-