102237. lajstromszámú szabadalom • Növényvédőszer

Meg-jelent 1931. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiÓSÍO SZABADALMI LEIRAS 102337. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Növényvédőszer. S. A. Etablissements & Laboratoires Georges Truífaut cég1 Versailles. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 6-ika. Franciaországi elsőbbsége 1929. évi augusztus hó 16-ika. Jóllehet szerves festőanyagok bakté­riumölő hatása régóta ismeretes, mégis a sok kísérlet ellenére sem sikerült mind­eddig e festőanyagokat növények védel-5 mére, baktóriumok és gombák okozta ká­rok ellen gyakorlatilag hasznosítani. E sikertelenségek okát megállapítá­saink szerint abban kell keresni, hogy a festékoldat a növény felületén kcllőkép-0 pen nem tapad. A permetezésnél kelet­kező csöppecskék a földre hullanak, anél­kül, liogy a megbetegedett helyeket, ame­lyek gyakran még inkább mint maguk a levelek, vizet taszító anyaggal bevontak, 5 átitatnák. A találmány értelmében a kívánt eredményt elérhetjük, ha szerves festő­anyagot egy vagy több oly anyaggal kombinálunk, amelyek a festőanyagok -0 nak a betegségterjesztőbe való behato­lását lehetővé teszik. Festőanyagként kü­lönböző festékcsoportok képviselőit hasz­nálhatjuk, mint pl. tiazinokat, oxazino­kat, azinokat, tiazolokat, kinolinfestéke-5 ket, kénfestékanyagokat, akridin- és xan­ténfestékeket, di- és trifenilmetánfestéke­ket, azofestékeket, mint pl. tetrajod-di­klór-fluorescein-etil-észtert, dietil - dia­mino-anliidro-dioxi-trifenilmetán - karbon 0 sav - etilésztert, tetrametil-a-naftil-tria­miino-trifenil-klórmetánt, tetraetil-dia­mino-trifenil-klórmetánt, diamino-akridin­aoetátoti, tetrametil-diamino-difenil-me­tilén-imin-hidrokloridot, fenilazo-fenilén-3 diamin-hidrokloridot, hexametil-p-rosani­lin-klórhidrátot, stb. Azok a termékek, amelyek jelen talál­mány alapján a szerves festőanyagoknak spórákon, konidiákon, hiféken és micéliu­mokon való tapadását és a gombasejtekbe 40 való hatolását lehetővé teszik, azzal jel­lemezhetők, hogy a víz felületi feszültsé­gét csökkentik. Ilyenek pl. epe és epesav és ezek származékai, szulfitcelluloze-hul­ladéklúgok, bázikus zsirsavszármazékok, 45 a zsírsorozat monó- és poliaminjei és azok sói, zsírsavak, illetőleg hidroaromás karbonsavak, behelyettesített és be nem helyettesített aromás egy vagy többgyű­rűs szénhidrogének szulfosavai, illetőleg 50 ezek sói, szulfurált zsírok és olajok, a pi­ridin és homologjai, valamint ezek szul­fosavai, az alifás sorozat oxi- és polioxi­származékai, aromás és hidroaromás oxi-és oxoszármazékok, gyanták szulfurálási 55 termékei, lepárlási maradékok, kátrá­nyok és szurkok, glikozidák, szaponinek stb. A festőanyagokat az említett felület­aktív anyagokkal egyenként is keverhet­jük, de ez anyagok együttesen is felhasz- 60 nálhatók. Előállíthatjuk továbbá festék­bázisoknak oly savakkal, pl. sulfosa­vakkal képezett sóit is, mely savak a víz felületi feszültségét csökkentik. E külön­böző festéknedvesítő-szer-kombinációkat 65 más ismeretes növényvédő szerekkel, mint pl. rézsókkal, azok kivonatával, old­hatatlan arzeniátokkal, nikotinnal stb. együtt is alkalmazhatjuk. A különféle kombinációkat használhatjuk vizes oldat- 70 ban is, de mint port esetleg vivőként sze­replő semleges anyagokkal, pl krétával, zsírkővel, kovafölddel keverve fel is szór­hatjuk. Végezhetjük a kezelést úgy is, hogy előbb a nedvesítőszert, majd erre a 75-festékanyagot visszük fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom