102226. lajstromszámú szabadalom • Mélyenszántó eke

Megjelent 1931. évi április hó 1-én. MAGYAR K1RÁ1Y1 SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102226. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Mélyenszántó eke. Pataki Sándor cipészmester Rákoscsaba. A bejelentés napja 1930. évi február hó 27-ike. Termőföldek megmunkálásánál néha szükséges a földet mélyen felszántani, ami a szokásos szerkezetű ekékkel egy­általán nem, vagy csak nagyon nehezen 5 lehetséges. A találmány szerinti ekével ezen mélyszántást, (iöldforgatást vagy ta­lajrigölozást) könnyű szerrel és alaposan végezhetjük el. A csatolt rajz a találmány szerinti eke ) egyik megoldási alakját az 1. ábrán oldalnézetben, és a 2. ábrán felülnézetben szemlélteti. A 3. ábra az eke működésmódját vázlato­san szemlélteti. > Az eke váza az (1) rudakból vagy tar­tókból áll, melyek vízszintes síkban fekvő keretet alkotnak. A leírt megoldásnál ezen keret lényegében két részből áll, me­lyek közül az egyik az ekevasakat és a » többi működő részt hordozza, a másik pe­dig csupán a járókerekek egy részének ágyazására való és az eke egyensúlyát biztosítja. A találmány értelmében a talaj feltöré­> sét két egymás fölött elhelyezett ekevas­sal végezzük, mert az ú. n. talajrigolozás­nál szükséges nagy szántási mélységet egy ekevas nem bírja el. Az eke vázán ezért a (2) ekevasat úgy helyezzük el, i hogy az a megforgatandó földrétegnek kb. felét dolgozza föl, vagyis alsó éle a tel­jes szántási mélység közepén legyen. Ezen (2) ekevas alatt a (3) ekevasat rendezzük el, melynek alsó éle a szándékolt szán-i tási mélységben foglal helyet. Hogyha már most az ekét a rajzon látható nyilak irányában vontatjuk, a (2) ekevas a meg­forgatandó földréteg fölső felét, a (3) eke­vas pedig annak alsó felét fogja feldol­gozni. A feldolgozandó földréteget termé- 40 szetesen kettőnél több részre is oszthat­juk, vagyis alkalmazhatunk egymás alatt három vagy több ekevasat. A munka meg­könnyítésére az ekén a szokott módon a (4) csoroszlyát erősíthetjük meg. Hogy a szántási mélységet pontosan szabályozhassuk, a (3) ekevasat az (5) tar­tókra erősíthetjük, melyek a (6) egyenes­vezetékben föl-lecsúszhatnak és felső ré­szükön levő fogazásukkal a (7) fogas- 50 kerekekkel kapcsolódnak. (Utóbbiak a 2. ábrán nincsenek feltüntetve.) Ezen (7) fo­gaskerék forgatása és ezt követő rögzítés által a (3) ekevas mélysége pontosan be­állítható. 55 Az (5) tartók alsó része a (8) L-alakú tartókkal kapcsolódik, melyek az eke (9) hátsó járókerekének tengelye körül len­gethetők. A mélyszántásnál vagy földforgatásnál 60 tudvalevően nem elegendő a földet az ekevassal egyszerűen megemelni és átfor­dítani, hanem szükséges azt alaposan meg­lazítani és porhanyóssá tenni. Ezen cél­ból a találmány szerinti ekénél úgy a 65 felső, mint az alsó ekevasat a (10), illetve a (11) vezetékkel látjuk el, melyeken az ekevas által meglazított ós megemelt föld­tömeg hátracsúszik és az ekevasak mö­gött elhelyezett (12) végnélküli szállító- 70 szalagra esik. Ezen szalag az (5) tartók­ban ágyazott (13) és a (8) tartókban ágya­zott (14) fogaskerekekre van fektetve, me­lyek azt az 1. ábrán látható nyíl irányá­ban mozgatják; a (14) fogaskerekek tenge- 75 lyét ugyanis az eke (9) járókereke a (15) fogaskerékpárral forgatja. Az eke működése közben az ekevasak vezetékéről a (12) szalagra hulló föld-

Next

/
Oldalképek
Tartalom