102223. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő
Meg-jelent 1931. évi április h ó 1-én . MAGYAR KIRÍ IYI SZABADALMI BTRMÖ SZABADALMI LEÍRÁS 102223. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Gőzfejlesztő. Fröhlich Ervin mérnök és Heckl Oszkár mérnök Trieszt. A bejelentés napja 1930. évi májas hó 19-ike. A találmány gáz-, folyadék- vagy szénportüzelésű gőzfejlesztőre vonatkozik, amely egyik vagy mindkét végén gyűjtőkbe torkoló, szellőző közök meghagyá-5 sával egymásmellé sorakoztatott csövekből létesített, a keletkező lángot körülvevő nyalábból áll, mimellett az említett csövek közül a láng fölött fekvő cső a gyűjtőn célszerűen áthalad és a gőzvétel e 0 csövön keresztül történik. A gőzvételre való cső az égőbe torkolik és a tüzelőanyag porlasztására, valamint befúvására használható fel. A gőzfejlesztőbe való vízbeömlést sza-5 bályozó úszószelep csővezetékébe a találmány szerint a gőzfejlesztő gőzterével összeköttetésben álló, önműködően záró szelep van beépítve, amely a gőznyomást és gőzmennyiséget a fejlesztőben állan»0 dóan ugyanazon átlagértékben tartja. A mellékelt rajzon a találmánybeli gőzfejlesztő két példaképpeni kiviteli alakja látható. Az 1. ábra a gőzfejlesztő egyik kiviteli 25 alakjának függőleges hosszmetszete; a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett keresztmetszet, a 3. ábra pedig a gőzfejlesztő hátulnézete. A 50 4. ábrán a gőzfejlesztő másik kiviteli alakja függőleges hosszmetszetben látható. A (b, c) csőnyaláb gőzvételre való, felső (c) csöve az (a) égőbe torkol, míg a többi 55 csövek, melyek a létesítendő láng tengelye körül vannak csoportosítva és U-alakban meghajlítva, vagy csupán egyik végükkel (1. ábra), vagy pedig mindkét végükkel (4. ábra) a gyűrűalakú (d), illetve (d') gyűjtőbe torkolnak. A (d) 40 gyűjtő legalsó pontjához (e) cső, hozzávetőleg legmagasabb pontjához pedig (f) cső csatlakozik és e csövek hasonló módon a (g) úszótok legmagasabb, illetve legmélyebb pontjával vannak összekötve, 45 mimellett az úszótok hozzávezető (h) csövében az (i) úszószelepen kívül még egy önműködő, pl. (k) golyószelep is van (2. ábra). Az egyenletes nyomás alatt tartott 50 edényből vagy tartányból a tápvíz a (h) vezetéken keresztül, nyitott (k, i) szelepek mellett a (g) úszótokon és (e) csövön át a (d) gyűjtőnek ós a (b) csöveknek alsó részébe jut és ezekben elpárolog. Az alsó 55 részekbe került víz szintje az (i) úszószelep beállítása útján szabályozható. A gőz azután a (b) csövek és a gőzgyűjtők felső részébe jut és ebből a (c) csövön keresztül a mindenkori gőzvételnek megfelelő meny- 60 nyiségben távozik. A vízállást az úszószelep segélyével olymódon szabályozzuk, hogy a vízhozzáfolyást a legmagasabb vízállás mellett fojtás útján csökkentjük. E fojtás azon- 65 ban a vízállásra való tekintet nélkül az önműködő (k) szelep révén akkor is bekövetkezik, ha a gőznyomás a gőzfejlesztőben egy meghatározott középértéken túl emelkedett. Minthogy a gőzfejlesztés és a 70 gőzelvétel csökkentés nélkül fennáll, a gőzfejlesztőben a vízállás és a fűtőfelület csökken és így a gőzképződés és a gőznyomás is, amíg a kiegyenlítődés bekövetkezett, mire az önműködő szelep a vízhozzá- 75 folyást újból szabaddá teszi.
