102207. lajstromszámú szabadalom • Hűtőeljárás

nyen valamely megszabott sajátságai re­frigerálót kikeresni. A pontozott vonalak a növekedő flnortartalom befolyását, a telt vonalak a növekedő klórtartalom be-5 folyását mutatják. Ha klór helyett bró­mot használnánk, a görbék hasonlók len­nének, de a hőmérsék irányában meg­nyúlnának. Jód helyettesítése esetén a hőmérsék természetesen még magasabb 10 lesz. A görbék ilyen értelmű megnyúlását könnyen állapíthatjuk meg, ha e vegyü­letek némelyikének forrpontját az ábrába behelyezzük. Az 1. ábra kiterjed mindazon vegyiile-15 tekre, melyek CHsF-ból klór vagy / és fluor behelyettesítése révén állíthatók elő. Az alapvonalon feltüntetett 0.1 .. . 4 számok a halogéutartalmat jelzik, míg a függélyes vonal a forrpontokat mutatja. 20 Minden metszési ponton feltüntettük a vegyület klór- és iluortartalmát, úgy hogy a megfelelő vegyület teljes össze­tételét egyszerűen azáltal kapjuk meg, hogy ezeket a halogéneket a CH4 képletbe 25 behelyettesítjük. A 25' -nál húzott ponto­zott vízszintes vonal jelzi megközelítőleg azt az optimális gőznyomást, amelynél legkívánatosabb a léghűtéses hűtőkészü­lékek működtetése. Nyilvánvaló, hogy 30 ettől a vonaltól többé-kevésbbé el lehet térni, hogy más tényezők tekintetében kapjunk optimális viszonyokat, úgy hogy ezen vonal környékén könnyen találha­tunk olyan refrigerálót, mely sokféle 35 előre megszabott követelménynek felel : meg. Ha a hűtési feltételek mások, termé­szetesen más szintben lesz az optimális vonal s a legalkalmasabb hűtőanyagot ezen vonal szomszédságában keressük. 40 Azt mondhatjuk, hogy a hűtőberendezés tényleges üzeme és a refrigeráló sajátsá­gainak biztosítása egyetlen problémává van kombinálva úgy, hogy adott körül­mények között a legkedvezőbb hűtőmód-45 szert állapíthatjuk meg. A 2. ábrán hasonló módon tüntettük fel két szénatommal bíró vegyületek össze­tételeit és sajátságait. Ezen ábrán az ösz­szetételeket két-két szám jelzi, melyeknek 50 jelentősége a rajz bal alsó sarkában lát­ható. így pl. az 0.1 vegyület CHa, CH2F összetételű, a 2.9 vegyület CHFa.CClaF, az 1.4 vegyület CHsF.CHCl*, a 2.2 vegyü­let CHF2 .CHF2 , stb. 55 Ha mag gyanánt két vagy több szén­atommal bíró vegyületet választunk, a vegyület szerkezeti képlete nyújt módot annak megállapítására, hogy hol kell a halogént behelyettesíteni. így pl. a Ca H.-,F szerkezeti képlete Olis—CM2F, melynek 60 forráspontja kb. —32°. Ha ezen szerke­zeti képlet második gyökében egy hidro­gént fluorral helyettesítünk úgy, hogy a képlet CH3 —CHFs lesz, olyan refrigerá­lót kapunk, melynek forrpontja kb. —45°. 65 Ha ellenben a képlet első gyökében he­lyettesítünk egy hidrogént fluorral úgy, hogy a vegyület CH2F—CH2F lesz, ennek forrpontja kb. —22° lesz. Ez mutatja azt az általános szabályt, mely szerint fluor- 70 nak behelyettesítése olyan szénatomhoz, amelyhez már egy halogén van kap­csolva, a forr pontot csökkenti, míg ha a íluort olyan szénatomhoz helyettesítjük hidrogén helyett, amelyhez halogén még 75 nincs kapcsolva, a forrpontot emeljük. Klórnak, brómnak vagy jódnak hirogén helyett való behelyettesítése a forrpontot általában növeli, de ha e halogének egyi­két olyan gyökbe helyettesítjük, amelyik §o még nem tartalmaz halogént, a forrpont nagyobb mérvben fog emelkedni, mintha már halogént tartalmazó gyökbe helyette­sítünk további halogént. A táblázatot hasonló módon kiterjeszt- 85 hetjük más alifatikus monoíluoridokra. A szénatomok számával a táblázat terje­delme és bonyolultsága annál inkább nö­vekszik, mennél nagyobb a jelen levő ha­logénatomok száma. Az alifás monoíluo- 90 ridok ezen halogénszármazékait a követ­kező képlettel tüntethetjük fel CnHmFpXr amely képletben C jelenti a szenet, (n) pedig a moleku- 95 lábari lévő szénatomok számát, mely 1 vagy ennek többszöröse lehet. H jelenti a hidrogént, (m) pedig a hidrogénatomok számát, mely O, vagy 1, vagy ennek többszöröse lehet. JQ( F jelenti a fluort, (p) pedig a fluorato­mok számát, mely 1, vagy ennek többszö­röse lehet. X jelenti a klórt, brómot vagy jódot, vagy ezek kombinációját, (r) pedig ezen 1 0 , halogének összes atomjainak számát, (r) zérussal is lehet egyenlő, ha (p) nagyobb mint 1. A találmány szerinti refrigerálók ké­miai csoportjába tartoznak többek között m az alifás monofluoridok halogénszárma­zékai, az alkilmonofluoridok halogénszár­mazékai, az alifás iluor-haloidok, az alkil­fluor-haloidok, a metilfluorid fluorszár­mazékai, a metán fluor-halogénszárma­zékai és a metán fluor-klór-származékai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom