102200. lajstromszámú szabadalom • Hevítőszerkezet
Megjelent 1931. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102200. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Hevítőszerkezet. Dr. Nitesco Marcel bankár Wien. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 5-ike. Ausztriai elsőbbsége 1929. évi augusztus hó 27-ike. Ismeretesek hevítőszerkezetek hőtárolóul szolgáló és önmagukban zárt csatornákkal áttört fémtömbbel, amely csatornákba elgőzölögtethető folyadék van egyszer s 5 mindenkorra töltve. A találmány azt a feladatot kívánja megoldani, hogy ily fajtájú hevítőszerkezetet nyújtson, amely messzemenő térkihasználás mellett lehetővé teszi, hogy a tárolótest különböző he-10 lyein egyidőben különböző hőmérsékletek álljanak rendelkezésünkre és hogy a • hevítőszerkezet arra is alkalmassá váljék, hogy az egyes iparokban előforduló speciális követelményeknek megfeleljen. A 15 találmány szerint mindezt azon a réven érjük el, hogy a tárolótestet több, egymás fölött elrendezett fémtömbre osztjuk meg, amelyek csatornái csövek útján vannak egymással összekötve. 20 A rajzok a találmány szerinti hevítőszerkezet több kiviteli példáját vázlatosan tüntetik fel. 1. rajzlap. 1. ábra konyhai célokra szolgáló tárolótest hosszmetszete, a 2. ábra 25 I—I vonala iránt. 2. ábra keresztmetszet az 1. ábra II—II vonal iránt. II. rajzlap. 3. ábra más szerkezetű tűzhely tárolótestének keresztmetszete. 30 III. rajzlap. 4. ábra kenyérsütő kemence tárolótestének függélyes metszete. IV. rajzlap. 5. ábra cukrászkemence tárolótestének függélyes metszete. V. rajzlap 6. ábra a tárolótest csöve-85 zési részletének nagyobb léptékű függélyes metszete. VI. rajzlap. 7. ábra gőzfűtésű tárolótest hosszmetszete. 8. ábra az előbbi ábra egyik részleté-40 nek oldalnézete. 9. ábra konyhai tűzhelyhez való tárolótest hosszmetszete. 10. ábra az előbbi ábrához tartozó alaprajz. Az 1. és 2. ábra (I. rajzlap) szerinti ki- 45 viteli alaknál (x) a tárolótest, amely két, egymásfölé helyezett (1) és (2) fémtömbből áll. A fémtömbök mindegyikét önmagában zárt (3), illetve (4) csatornarendszer töri át, amelybe egyszer s minden- 50 korra valami elgőzölögtethető folyadékot töltünk. Mindkét (1) ós (2) fémtömb vízszintes elrendezésű és a (2) alsó tömbhöz, további három, függélyesen elrendezett (5, 6) és (7) tömbök csatlakoznak, amiket 55 hasonlóképen (8, 9) és (10) csatornák törnek át. A (8, 9) és (10) csatornák (11, 12) és (13) közcsövek útján közlekednek a (2) tömb csatornarendszerével. Az (5) és (6) tömbök közé (15) rostély van építve, 60 amely széntüzelésre való. A füstgázok a tüzelőhelytől az (5) ós (6) tömbök között hátrafelé vonulnak, megfordulnak a középső (6) tömb végénél, amely tömb rövidebb, mint a másik kettő és a 65 (6) és (7) tömbök között előre húzódnak vissza, azután pedig a kürtőbe távoznak. Az (1) és (2) tömbök (3) és (4) csatornarendszerét (20) Mannesmann-csövek kötik össze egymással. Ezen csövek végein, 70 amint az a 6. ábrából (V. rajzlap) részletesen látható, (21) menetek vannak, amelyek be vannak csavarva az (1) és (2) fémtömbökbe és a csövek a (22) helyeken köröskörül oda is vannak forrasztva a 75 tömbökhöz. A (20) csövek egyúttal az (1) tömb támasztékai is. Az (1) és (2) tömbök közötti teret a hőszigetelő szerkezeti anyagból való (25) közfal két, (26, 27) kamrára osztja, amelyek egyikét és pedig 80