102191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dohos gabona, hüvelyes vetemények stb. regenerálására

Megjelent 1931. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI R ÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102191. SZÁM. X/h. OSZTÁLY. Eljárás dohos gabona, hüvelyes vetemények stb. regenerálására. Dr. Horváth Ödön m. kir. miniszteri tanácsos, hajózási ig-azgató München. A bejelentés napja 1930. évi július hó 22-ike. Már sokszor megkísérelték, hogy megromlott gabona, hüvelyes vetemények stb. dohos szagát és ízét, mely mindenkor nedves behordás, rossz raktározás, tengervíz 5 stb. okozta, a normálisnál nagyobb nedvességtartalomra ós mikroorganizmusok által lehetővé vált behatására vezethető vissza, megszüntessék, ami azonban nem járt kielégítő eredménnyel. 0 A legrégibb dohmentesítő eljárások azon alapszanak, hogy a beteg kezelendő anyagot mossák, majd szárítják, amivel azonban a már meglevő dohos szagot és ízt nem lehet megszüntetni. Ugyanaz áll .5 azokra az eljárásokra is, melyeknél a kezelendő anyagot gyorsan felhevítik (sterilizálják) és azután gyorsan lehűtik. Ezeknek az eljárásoknak emellett még az a hátrányuk, hogy a vízelvonásnál nem ve!0 szik figyelembe a kezelendő anyag biológiai tulajdonságait, mert az anyagot mindig mintegy 100° C-ra kell felhevíteni. Minthogy pedig az élesztő- és liszttesteoskék tudvalevőleg már 60—65° C hő-55 mérsékletnél elpépesednek, a 100° C-ra való felhevítés, a kezelendő anyag biológiai tulajdonságait megváltoztatja. A vegyi dohmentesítő eljárások is, melyeknél a gabonát frissen izzított mész-J0 vagy magnéziumoxid behatása alatt szárítják, mimellett azt valamely bikarbonáttal hozzák össze, hatásuk tekintetében, különösen erősen dohos árú esetén, igen tökéletlenek, napokig tartó pihentetést és J5 ezzel költséges szilóberendezéseket igényelnek. Ezek az eljárások tehát egyáltalán nem jöhetnek tekintetbe akkor, amikor nagy és folyó tételekről van szó. Ismeretes végül oly eljárás is, melynél a kezelendő anyagot hosszabb ideig tartó 40 uviol íény-besu gárzással sterilizálják és egyidejűleg vagy ezután 30° C-ra hevített faszénnel, mésszel stb. kezelik Ily módon sem lehet tartós dohmentesítést elérni, mert az ibolyántli sugaraknak csak őse- 45 kély áthatóképességük van. Faszénnek stb., különösen pedig hevített faszénnek alkalmazása teljesen céltalan, mert az a dohos szagot nem tudja megszüntetni, illetve abszorbeálni. A hevítés pedig egye- 50 nesen káros, mert ezáltal a hidegben már abszorbeált gázok ismét kiűzetnek. Ez a hatástalan eljárás azonfelül még drága is, mert hosszú besugárzási és szárítási időre van szükség. 55 A találmányt már most oly besugárzó eljárás képezi megromlott gabona stb. dohmentesítésére, mely tartós eredménynyel jár és melynek még az az előnye is van, hogy a dohmentesítés költségei a fel- 60 dolgozandó anyag rövid kezelési ideje folytán sokkal kisebbek, mint bármely ismert eljárásnál. A találmány szerint már most az előzőleg mechanikai úton, alaposan megtisztí- 65 tott, kezelendő anyagot 55° C-ig terjedő hőmérsékleten és csak a fölös mennyiségű víztartalom eltávolításáig szárítjuk, majd folytonos forgatás közben, legfeljebb 5 percig, ibolyántúli sugarak behatásának 70 tesszük ki. Az eljárást bármely alkalmas berendezésben végezhetjük el, mely a kezelendő anyag tisztítását, szárítását, besugárzását és tovamozgását lehetővé teszi. 75 A mellékelt rajzban a találmányi eljá#