102188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás robbantószer előállítására

Megjelent 1931. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI (S^B® SZABADALMI RÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102188. SZÁM. — OSZTÁLY. Eljárás robbantószer előállítására. Hahn Martin kovácsmester Riesa/m. Boritz, úgyis mint Wolf Mária szül, Peinelt riesai (Elba/m.) lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1930. évi január hó 10-ike. Módosítási elsőbbsége 1930. évi január hó 25-ike. A találmány eljárás újfajta robbanószer előállítására, mely főkép azáltal tűnik ki, liogy nedves és száraz, valamint kézmeleg állapotban veszélytelen, nem robban, 5 miért is jól raktározható ós szállítható. Az előállítási eljárás a következő: égetett darabos meszet salétromsavban (nyers, nem füstölgő) oldunk, amiáltal glicerinszerű, tiszta, átlátszó olajat nyerünk, me-10 lyet egyszerestől ötszörösig terjedő vízmennyiséggel hígítunk, aszerint, hogy mekkora robbanóerőt kívánunk elérni, azután pedig celluloze tartalmú anyaggal, mint pl. turfatörmelékkel, fűrészpor-15 ral vagy valamely más növényi rostanyaggal keverjük és megszárítjuk, ami által robbantószert kapunk, melyet tetszőleges alakra hozhatunk. E robbantószer lökés, nyomás, dörzsölés ellen még kéz-20 meleg állapotában is érzéketlen, míg a többi ismert robbantószerek ily tekintetben igen érzékenyek és akaratlan robbanások elkerülésére nagy elővigyázatosságot igényelnek. 25 Ha a fenti eljárással nyert robbantószert az említett vízzel higított olajszerű anyaggal átitatjuk és utána ismét megszárítjuk, úgy ezáltal robbanóereje lényegesen fokozódik és a művelet többszöröse 30 megismétlésével annyira fokozható, hogy a találmány szerinti eljárással készült robbanóanyag teljesen azonos tulajdonságúvá válik, mint az eddigi ismert ós használatos robbanóanyagok. 35 Az eljárás tehát módot nyújt arra, hogy a mindenkori célnak megfelelően különböző robbantóerejű ós robbanékony robbanóanyagot állíthassunk elő, részben azálltal, hogy az említett olajszerű oldatot több vagy kevesebb vízzel higítjuk, 40 részben pedig azáltal, hogy az előállított robbantóanyagot egy- vagy többször az olajszerű oldatnak vízzel higított oldatába merítjük és minden merítés után megszárítjuk. 45 A találmány szerinti eljárással a robbanékonyságot és robbanóerőt oly tág határok között szabályozhatjuk be, hogy a robbantószert úgy robbanóerőgépek hajtására, valamint bányarobbantások cél- 50 jára is felhasználhatjuk, és villamosszikrával, gyújtózsinórral vagy hevítéssel való gyújtásra alkalmassá tehetjük. Cellulóz helyett kovaföldet vagy más alkalmas szerves vagy szervetlen anyagot 55 is felhasználhatunk. Szabadalmi igények: 1. Eljárás robbantószernek előállítására, melyet az jellemez, hogy meszet (előnyösen égetett meszet) salétromsavban 60 (előnyösen nyers, nem füstölgő) oldunk, az így kapott glicerinszerű olajat vízzel higítjuk, azután pedig cellulozet (turfatörmelék, fűrészpor, növényi rostok) keverünk hozzá oly 65 mennyiségben, hogy összeálló massza keletkezzék, melyet azután megszárítunk. 2. Az 1. igény szerinti eljárásnak változata, melyet az jellemez, hogy cellulóz 70 helyet kovaföldet alkalmazunk. 8. Az 1—2. igény szerinti eljárás kiviteli alakja, az eljárással nyert robbanó-