102181. lajstromszámú szabadalom • Hajtócsavar (propellercsavar)

Megjelent 1931. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ®i|g§§ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102181. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Hajtócsavar (propellercsavar). Adamcikas Mykas mérnök London és Massera Giuseppe mérnök London. A bejelentés napja 1929. évi márcins hó 9-ike. Angolországi elsőbbsége 1928. évi március hó 31-ike. A találmány szárnykerekekre vagy ventilátorokra vonatkozik, a leírásban ismertetett újítások azonban más liajtócsavaroknál, úgymint propellercsavaroknál, 5 turbináknál, szivattyúknál, szélkerekeknél vagy más efféle szerkezeteknél is alkalmazhatók. A leírásban használt „szárnykerék" kifejezés alatt mindig szellőző- vagy ventilátorcsavarokat értünk. 10 A találmány főcélja a fenti szárnykerekek vagy propellerek hatásfokának növelése. Ismeretes, hogy szárnykerekeknél a lehető legjobb hatásfokot úgy érjük el, 15 hogy a specifikus nyomást az egész munkafelületen állandó értékre hozzuk. Szárnykerekek specifikus nyomását úgy kapjuk, hogy a forgás közben kifejtett össz- nyomó vagy szívóerőt a munkafelü-20 lettel osztjuk. Elméleti megfontolások továbbá arra vezetnek, hogy a specifikus nyomás állandósága a kiáramló, szállított közeg tengelyirányú sebességét is állandósítja. Ezen 25 állandó specifikus nyomás létrehozását főleg az a körülmény nehezíti meg, hogy a szárny különböző sugarú pontjai más-más kerületi sebességgel forognak; e nehézség legyőzésére különféle megoldásokat java-30 soltak, melyek lényege az, hogy a szárny szélességét és a hajlásszögnek a szárny hossza mentén való változását a legkülönbözőbb módokon kombinálták. A „lapátfelület nyomóoldalának mér-35 tani emelkedése" alatt, amely kifejezést a következőkben egyszerűen „emelkedés"nek fogunk nevezni, a csavarmenetek közötti távolságot vagy pedig a csavar tengelyirányú azon haladását értjük, amelyet a forgás síkjával szöget bezáró csa- 40 varfelület egy fordulat alatt csúszás nélkül végez. Az emelkedés mértékét a hajlott felületnek a forgás központjától méri távolsága is befolyásolja, még pedig a 2 Trr tg (-) 45 képlet szerint, amelyben (r) az említett felületnek az agy tengelyvonalától mért távolsága, míg 0 a lorgás síkjával bezárt szöge. Az eddigelé a szárny mentén állandó specifikus nyomás elérésére, vagy 50 állandó nyomó- vagy húzónyomaték létesítésére javasolt módszereket öt csoportba sorozhatjuk és pedig: 1. A szárnyak szélességének csökkentése az agytól a csúcsok felé, mimellett a 55 szárnyfelület mértani emelkedése az egész szárnyhossz mentén állandó vagy pedig az agytól a csúcsig növekedik. 2. Állandó vagy változó vastagságú szárnylapok alkalmazása, amelyeknek go mértani emelkedése az agytól a csúcsig csökken, míg a lapátok szélessége teljes hosszuk mentén állandó, vagy az agytól a csúcsig növekszik. 3. Oly szárnyak alkalmazása, amelyek 65 modern aeroplan-szárnyakhoz hasonlítanak és amelyeknek szélessége az agytól a csúcsig csökken, míg a szárny nyomóoldalának mértani emelkedése az agytól a csúcsig nő. 70 4. Oly szárnyak alkalmazása, amelyek a modern lemez-légcsavaroknak megfelelően vannak szerkesztve, amelyeknek szélessége teljes hosszuk mentén állandó, míg hajlásúk mélysége az agytól a csúcsig 75