102172. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfornak vagy vegyületeinek előállítására nyersfoszfátból
Megjelent lí)271 f. évi március lió 1 (>-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 102172. SZÁM. IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás foszfornak vagy vegyületeinek előállítására nyersfoszfátból. Metallg-esellschaft A.-G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1930. évi május hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi junius hó 11-ike. Foszfornak, ill. foszor-oxigén-vegyületeknek termikus úton való előállításakor eddig úgyszólván kizárólag elektromosan fűtött kemencéket kellett használni. Ezen 5 kemencék magas hőfokuk folytán a folyamat zavartalan lefolyását biztosították, de ezzel szemben drága elektromos energiát igényeltek. Ez annál inkább volt az eljárás gazdaságossága szempont-10 jából hátrányos, mert a foszfátok lelőhelyein rendszerint nem állt — legalább is kellő olcsó — áram rendelkezésre. Ennek folytán már érezték egy más munkamód hiányát s már ajánlották a 15 foszfornak a nyersfoszfátok kitermelésére más kemencéknek, pl. aknakemencéknek alkalmazását. Ezen ajánlatok azonban a gyakorlatban nem váltak be, mert üzemzavarokkal jártak és nem szolgáltattak 20 elégséges termelési hányadot. A találmány módot nyújt arra, hogy nyersfoszfátokból foszfort, ill. foszfor-Qxigén-vegyületeket a magaskemencéhez hasonló aknakemencékben zavartalan 25 üzemben nagy termelési hányaddal termelhessünk. A találmány értelmében az eljárásban zsugorított ásványi foszfátot dolgozunk fel, még pedig darabos állapotban. Ki-30 tünt, hogy az ilyen anyag még magas aknakemencében is elegendő nyomószilárdsággal bír s az aknakemence tüzében nem hull szét számottevően. A zsugorított anyagnak másrészt az az előnye, 35 hogy durván likacsos szerkezete folytán az eljárás foganatosításához szükséges kokszport a kemence felső részében hatékonyan visszatartja, a kemencében az egyenletes széleloszlást s ennek révén maximális gázterhelést tesz lehetővé, előse- iO gíti az öblítőhatásokat, nagy teljesítőképességet és magas hőmérsékeket. Alkalmas zsugorított darabok előállítása céljából kellő, pl. 5—10 mm. szemcsenagyságú természetes foszfátot, pl. Flo- 45 rida-, Mátrix-, Marokko-foszfátot, stb., esetleg homok vagy szilikátok, stb. bekeverése után vízzel és kis mennyiségű, pl. (5—10% szénnel, célszerűen kokszporral, pl. 1—8 mm. szemcsenagyságú kokszporral 50 összekeverünk s azután alkalmas berendezésben, pl. Dwight Lloyd-zsugorítógépben a zsugorításig hevítünk. A zsugorított anyagot ezután az eljárás foganatosítására alkalmas méretre, pl. 2—10 cm. ét- 55 mérőjű darabokra aprítjuk. Minthogy ennek az előzsugorított anyagnak az az előnye, hogy a kemence tüzében nem hull szét számottevően, az aknakemencében a pl. 3—2 s. r. zsugorított foszfátból 60 és 1 s. r. darabos kokszból álló adagot akkora szélsebességekkel, illetve kokszfogyasztással vezethetjük, amilyen pl. a vasiparnál a nagyolvasztó üzemében szokásos. A kokszadag pl. 2.5 m. pest-átmérő 65 esetén óránként és a pestfelület négyzetméterenként 200—800 kg. koksz lehet. Természetes foszfátdarabokkal szemben a zsugorított foszfátnak az az előnye, hogy az időegységben az aknakemencében 70 feldolgozható foszfátmennyiség 20—40%kal nagyobb lehet. A foszfátredukció körülményeit még azzal is tökéletesíthetjük, hogy a foszfátanyagot széntartalmú, pl. poralakú vagy 75 szemcsés réteggel vonjuk be. A durván likacsos zsugorított foszfátanyag felületére tetemes mennyiségű kokszport vihe-