102168. lajstromszámú szabadalom • Kompresszornélküli tüzelőanyagbefecskendezéssel dolgozó belső égésű hőerőgép

— 2 — vetület elhagyása után a különböző irányokba terelődött folyadékrészecskék mozgása a légsurlódás fékező hatásának figyelembevételével valamely szimmetri-5 kus, többé-kevésbé köralakú (3) zárt görbe mentén szűnik meg; a görbe alakja a folyadéksugár hajlásszögétől függ. Adott hengerkörkeresztmetszetben, adott excentrikus helyzetű terelőlaphoz megfelelő fo 10 lyadéksugár-hajlásszög megválasztása által tehát elérhető, hogy a hengerkerület az említett (3) görbével nagyjából egyezik s így a hengerfalakig tüzelőanyagcseppek már nem jutnak el, emellett a 15 hengerkerület mentén az egyenletes elosztás nagyjából megközelíthetővé válik, ami a főszabadalom fő követelése. A 2., 3. és 4. ábrák egy-egy kiviteli példát tüntetnek fel. A 2. ábrán (4) az excen-20 trikusan elhelyezett ütközőfelület, melyre az (5) előkamra (6) főfuratával közös tengelyű (7) fúvókából a (8) tüzelőanyagsugár szög alatt fecskendeztetik; a szótterelt tüzelőanyag a (9—9) levegődús terek-25 ben a főszabadalomban ismertetett módon keveréket alkot. Ezen ábra szerint az ütközőfelület síkja (ill. a dugattyúfedél) a henger tengelyére merőleges, míg a 3. ábra szerint ezen merőleges helyzettel cse-30 kély szöget zár be; ezen utóbbi esetben a tüzelőanyagsugár s a henger tengelye által bezárt szög a tüzelőanyagsugár s az ütközőfelület által bezárt szög kellő nagysága mellett is kisebb lehet; emellett a (4) 35 ütközőfelület síkja s a (10) dugattyúfedél egymással nem feltétlenül párhuzamos. A 4. ábra egy oly kiviteli példát ábrázol, melynél az 5. előkamra (6) főfurata, melyen át a tüzelőanyagsugár kilép, az 40 előkamra tengelyéhez képest excentrikus. Az 5. ábra szerint nemcsak a terelőlap excentrikus a dugattyúfedél középpontjához képest, hanem a tüzelőanyagbefecskendezés sem történik a motorhenger ten-45 gelyén átmenő síkban. Ilyen a henger tengelyéhez képest a térben kitérő, a terelőlapra szög alatt irányított fuvókaelhelyezés gyakran kompendiózusabb szerkezeti megoldást tesz lehetségessé, bár az 1. ábra 50 (3) görbéje szerinti tüzelőanyagelosztás a köralakú hengerkeresztmetszethez képest ez esetben kedvezőtlenebb helyzetben van (a szétosztott tüzelőanyagrészecskék a tüzelőanyagsugár tengelyének vetületét ké-55 pező egyenes egyik oldalán a hengerfalhoz közelebb vannak). A fúvóka tengelyének a középhelyzetből való eltolása mindazonáltal jelentékenyebb nehézségeket ez esetben sem okoz, sőt az ezen szempontból előálló fogyatékosságot a kitérő irányú 60 befecskendezés mozgási energiája által keltett köralakú (10) légörvény, ill ennek keverő hatása részben vagy egészben ismét meg is szünteti. Egyébként azáltal, hogy a (4) terelőlap síkját a 3. ábra sze- 65 rinti dugattyúkiképzéssel a henger tengelyére merőleges állás helyett ferdére állítjuk be, a (3) görbe kedvezőtlen helyzetét a görbe alakjának befolyásolásával meg is javíthatjuk és pedig, ha a terelőlap 70 ferdeségét úgy állítjuk be, hogy azon fél körfordulatot kitevő irányokban, melyekben a szétterelt tüzelőanyag a henger falhoz túlságosan közel jutna, ill. azt elérné, a terelőlap síkja valamely, a lap közép- 75 pontján átmenő (11) tengely körül eredeti helyzete fölé, a másik félkörfordulatra eső irányokban pedig természetesen ezen helyzet alá legyen forgatva. A tüzelőanyagsugár tengelye s az egyes terelési 80 irányok közt bezárt szög ezáltal mindazon irányokban, melyekben az elterelt tüzelőanyagrészecskék útját rövidíteni kell, kisebbedik, az ellenkező irányokban pedig nagyobbodik, ami a kívánt cél elérését 85 elősegíti. A 3. ábra szerinti kiképzéssel szemben ez esetben az a különbség, hogy az 5. ábrában a dugattyúfedél s a terelőlap síkjainak metszővonala — még ezen síkok párhuzamossága esetén is, mint egy 90 végtelenben fekvő egyenes — a tüzelőanyagsugár irányvonalához képest a térben ferdén, a 3. ábrában pedig merőlegesen kitérő helyzetű. Az 5. ábrán a terelőlapnak a (11) forgástengely egyik olda- 95 Iára eső része sűrűbben van vonalkázva, annak feltüntetésére, hogy az a sík merőleges helyzetéhez képest a mélyebben fekvő rész. A (11) forgástengely nem irányul szükségképen a henger-körkereszt- 100 metszet középpontja felé, s egyáltalán a terelőlapnak a hengertengelyre merőleges helyzetéből ferde helyzetbe való elforgatása sem szükségszerű, csak annyival ajánlatosabb, minél kitérőbb a befecsken- 105 dezés sugáriránya a hengerkeresztmetszet középpontjához képest. Végül a találmány körébe tartoznak azon (nem ábrázolt) szerkezeti megoldás változatai is, melynél több tüzelőanyag- 110 bevezetéshez (ill. előkamrához) a dugatytyúfedélen több terelőlap tartozik, melyeknek mindegyikére vagy bizonyos részére a megfelelő tüzelőanyagsugár szög alatt fecskendeztetik. Ezen változatok az 115 5. ábra szerint a dugattyúfedél középpontjához képest kitérő irányú befecskendezésekkel is kombinálhatók, mely esetben pl.