102164. lajstromszámú szabadalom • Javítás ejektoros kutakon

Megjelent 1931. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 103164. SZÁM. — XXI/a. OSZTÁLY. Javítás ejektoros kutakon. Csillag- Gyula gyáros Budapest. A bejelentés napja 1929. évi január hó 23-ika. Az eddigelé ismeretes ejektoros kutak­nál az ejektor egy darabból áll, melynek szűk furatai könnyen eldugulnak, aminek megszüntetése igen körülményes. További 5 hátránya ezen ejektoros kutaknak, hogy külön lökéshárítót kell a vezetékben elé­bekapcsolni, a csőhálózatnak az ejektor­szelep hirtelen zárása következtében való esetleges megsérülésének megakadályo-10 zása céljából. A találmány célja e hátrányok kiküszö­bölése, amit azáltal érek el, hogy egy­részt az ejektor két egymással összekötött részből áll, melyek szétszedése által az 15 ejektor felső részének az eddiginél bő vebbre méretezett furatai könnyen tisz­títhatók. E részek közül a felső a fel­szállócsővel van kapcsolva, az alsó pedig az ejektorszelepet hordja. A találmány 20 célját másrészt pedig azáltal érem el, hogy a szelepházban az ejektorszelepházat körülvevő, felül nyitott, lökéshárítóheu­ger van kiképezve. Emellett a szelepház­merevítőcsőben az ejektor felső részében 25 kiképezett furatokkal korrespondeáló fu­ratok vannak kiképezve. A csatolt rajzon a találmány tárgyát képező ejektoros kútnak egy példaképpen vett foganatosítási alakja van feltüntetve. 30 Az (1) szelepházba a (2) ejektorszelep­ház minden megerősítés nélkül, szabadon kihúzhatóan, a (3) tömítés közbehelyezése mellett, van behelyezve. A (2) ejektor­szelepház alsó része a (4) szűrőkosárrai 85 van körülvéve, továbbá a (2) ejektorsze­lepház ezen alsó részében van az (5) sze­lepülés kiképezve, melyen a két részből álló ejektor (72 ) alsó részén ülő (8) ejek­torszelep, a (9) tömítés közbehelyezése mellett ül. Az ejektor (71 ) felső része (73 ) 40 furatokkal bír ós a (6) felszállócsővel van összekötve. A két (71 , 72 ) rész egymással össze van kötve, pl. amint feltüntetve, egymásba van esavarolva. A (6) felszálló­csövet a (10) szelepházmerevítőcső veszi 45 körül, mely a (2) ejektorszelepházzal ösz­sze van kötve. A (6) felszállócső fent a (11) hengeres résszel van összekötve, mely a (12) kifolyócső és a (6) felszállócső kö­zötti összeköttetés létesítésére (13) furat- 50 tal, a működtető (fel nem tüntetett) emelő beakasztására pedig (14) vezetékkel bír. A (10) merevítőcső felső végére a (15) fe­dél van helyezve, melynek belső oldala és a felszálló csőre helyezett (11) henge- 55 res rész között a (16) rugó van elhelyezve, mely a (8) szelepet, a (11) hengeres rész, (6) felszállócső és (7) ejektor útján a víz­nyomás ellenében az (5) szelepülésre nyomja. A (15) fedél leszorítására a (17) 60 kengyel szolgál, az egész (18) oszlop pe­dig a (19) oszlopsapka által van lefedve. Az (1) szelepházban a (2) ejektorszelep­házat körülvevő, felül nyitott, (20) lökés -hárítóhenger van kiképezve. 65 Megjegyzendő még, hogy a (10) szelep­iházmerevítőcsőben az ejektor (71 ) felső részében kiképezett (73 ) furatokkal korres­pondeáló (101 ) furatok vannak kiképezve. A (8) szelep nyitása a (6) felszállócső- 70 nek a (fel nem tüntetett) emelő által való felemelésével történik. Az ejektorszelepházat pedig nem kell a szelepházba külön beszerelni, hanem az ejektorszelepház, az ejektor, az evvel ösz- 75 szekötött felszállócső és az ezt körülvevő merevítőcső együttesen szerelhetők be a szelepházba, ill. szerelhetők ki abból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom