102163. lajstromszámú szabadalom • Porítókészülék

Megjelent 1931. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI RÍRÓSÁ0 SZABADALMI LEÍRÁS 103163. SZÁM. — IV/f. OSZTÁLY. Porító készülék. Chauffe et Combustion Société Anonyme cég' Bruxelles. A bejelentés napja 1930. évi március hó 5-ika. Belgiumi elsőbbsége 1929. évi március hó 6-ika. Ismeretesek oly törő- vagy zúzókészülékek, melyeknek külső testük vagy zúzóköpenyük és oly belső zúzótestük van, melynek alakja a külső testéhez igazodik 5 és mely az utóbbiban bolygómozgást végez. Ismeretesek továbbá az efajta készülékeknek oly megoldásai, melyeknél a forgó zúzótest és az ezt körülvevő zúzóköpeny közötti zúzótér folytonosan csök-10 ken, úgy hogy egymásutáni kamrák létesülnek, melyeknek szelvényei csonkakúpalakúak. Végül ismeretes a zúzótest végének gömbalakban való szerkesztése, még pedig oly módon, hogy a zúzóköpeny ten-15 gelye körül bolygómozgást végző zúzótest, gömbalakú részével a zúzóköpeny gömbalakú részén súrlódik. Mindezen készülékeknél a zúzás finomsági foka a zúzótestnek a zúzóköpenyben 20 való felfügesztési pontja magasságától, illetve az ezen zúzótest és a köpeny megfelelő felülete között meghagyott szabadköz nagyságától függ. Ebből következik, hogy ha nem csupán az anyag zúzásáról 25 vagy töréséről, hanem oly porításáról van szó, mint amilyen a szénportüzelési berendezéseknél szükséges, melyeknél a szénpor finomsági foka és homogén jellege nagy fontosságú, az eddigi készülékekkel a 80 kívánt célt nem lehet elérni. Ily esetben, ha a zúzótestnek és a köpenynek gömbalakú részei szorosan csatlakoznak egymáshoz, azok az anyagot nem bocsátják át, a zúzótest pedig, a maga bolygó moz-35 gása közben, az anyagot csak eltolja, sőt még ha bizonyos meghatározott hézagot hagynak is a zúzótest és a köpeny gömbalakú részei között, ez a köz nem képes zúzótérként hatni, hanem csak oly anya-40 got bocsájt át, melyet a készülék megelőzőleg, pl. egy előkamrában zúzással felaprított és melynek részecskéi a hézag nagyságánál kisebbek. A találmány szerinti porító készülék mindezen hátrányokat teljesen kiküszö- 45 böli. E készüléknek ugyan az eddigiekhez hasonlóan, szintén gömbsüvegalakú részben végződő kúpalakú zúzóteste van, mely ugyancsak gömbsüvegalakú üreges köpenyben vagy kamrában bolygómozgást 50 végez, de az eddigi készülékektől lényegesen különbözik abban, hogy a zúzótest gömbsüvegalakú része a porító köpenyben végbemenő bolygómozgás közben oly pont körül leng, mely a zúzóköpeny belső felü- 55 létén vagy ennek közvetlen szomszédságában van, úgy hogy e lengő mozgás közben a zúzótest gömbsüvegalakú része a kö peny alkotója mentén gördül. A köpeny alkotója mentén végbemenő gördülő moz- 60 gás a szénrészecskéknek a két gömbalakú felület közötti, összenyomással történő porítását idézi elő. Ily esetben azonban bekövetkezhetik az, hogy az előállított liszt vagy por a zúzótest gömbalakú részéhez 65 odatapadva marad, miért is a készülék kellő teljesítményének elérése céljából a por eltávolításáról is gondoskodnunk kell. Ezt azzal érjük el, hogy a zúzótestnek a zúzóköpeny alkotója mentén végbemenő 70 gördülőmozgásán kívül, a zúzótest és a köpeny között oly viszonylagos súrlódó mozgást létesítünk, mely a zúzótestnek és a köpenynek egymást érintő kis körei szerint megy végbe. A gyakorlatban e 75 viszonylagos súrlódó mozgást pl. azáltal érhetjük el, hogy a zúzótestnek a saját tengelye körüli kényszermozgású forgást (tehát a köpenyen való egyszerű gördülési ől eltérő, további mozgást) kölcsön ö- 80