102155. lajstromszámú szabadalom • Műtrágyaszóró

Megjelent 1 '•>•> 1 • évi március hó 16-án. MAS Ti R KIRÁLYI SZABAMLMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102155. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Műtrágyaszóró. Tarján Ödön mérnök Lucenec. A bejelentés napja 1930. évi január hó 27-ike. Az eddig ismert műtrágyaszórók szóró­szerveit a műtrágyaszekrény hosszirányá­ban, tehát a gép menetirányához képest harántirányban mozgatták. Ennek az el-5 rendezésnek hátránya a gép szélességének korlátolt volta. A gép bizonyos szélessé­gén túl ugyanis tapadó és maróhatású műtrágya a szórószerkezet működését megnehezíti, sőt teljesen meg is akasztja. 10 Keskeny műtrágyaszórógépeknél viszont a vonóerő nem használható ki gazdasá­gosan. A találmány szerinti gépnél ezzel szem­ben a trágyaszórógép bármely szélességé­ig nél sem lépnek fel a fent említett hátrá­nyok. A találmány szerint ugyanis a szóró­szekrény a gép harántirányában haladó válaszfallal ketté van osztva és a rekeszek 20 mindegyikének egy-egy szórónyílása van, mely alatt egy-egy, a gép hosszirányában alternáló mozgást végző perforált szóró­lemez csúszik. Miután ez a hajtás a szóró­lemeznek a gép egész hosszában való, 25 egyenletes mozgását biztosítja, a gép bár­mely szélességében megbízhatóan műkö­dik. A két szórólemezt a találmány célszerű megoldási alakjánál közös forgástengely 30 hajtja excenter és emelőáttétel útján. Az ezen tengelyen egymáshoz képest külön­böző helyzetekbe beállítható és rögzíthető excentertárcsák viszonylagos helyzete szabályozza a kiszórandó műtrágya meny-35 nyiségét. Itt különböző műtrágya-félesé­gek minőségéhez és a kiszórandó mennyi­séghez képest más-más beosztású szóróle­mezek ily módon rövidebb vagy hosszabb utat tesznek meg. A rajz a találmánynak példaképpeni 40 megoldási alakját szemlélteti. Az 1. ábra a műtrágyaszóró oldalnézete. A 2. ábra felülnézete. Az (1) szekrény üreges terét a haránt­irányú (2) nyereg osztja ketté. A meg- 45 osztás útján kapott két rekesz (3, 4) fenék­nyílásait egyrészt a (2) kengyel kihajlí­tott élei, másrészt a szekrény belső falá­hoz erősített (5) lemezek kihajlított élei határolják. A (3) és (4) fenéknyílások 50 alatt a menetirányban, tehát az (1) szek­rényhez képest harántirányban (8) és (9) szórólemezek mozognak, melyeknek per­forálását pl. a 2. ábra szemlélteti. A (8, 9) szórólemezek a (6) sínek fölött csúsznak, 55 melynek élei mentén alternáló mozgásuk közben a trágyát felváltva kiszórják. A (.8, 9) szórólemezek (11) szögvasakon van­nak megerősítve, melyek a (17) lemezeken csúsznak. A fenéklemezek mozgatása a 60 feltüntetett kiviteli alaknál így történik: A közös (21) forgás tengelyre ékelt belső (22) excentert a hozzá képest elforgatható (24) karimás külső (23) ex­center veszi körül. A (22, 23) exoentereket, 65 egymáshoz képest elfoglalt helyzetükben a (27) kar rögzíti, mely a rajzban pl. 0—17 számjegyekkel megjelölt (28) furatok valamelyikébe kapcsolódik. A (23) excen­ter (24) karimájához a (25), ill. (26) emelő- 70 karok egy-egy vége csatlakozik, mely emelőkarok másik vége a (13), illetve (14) tengelyt körülveszi. A (13), illetve (14) tengely az (1) szórószekrényhez erősített (15) vastestben van ágyazva és merev 75 kapcsolatban áll (18), illetve (19) karok­kal, melyek viszont a csuklós végű (20)

Next

/
Oldalképek
Tartalom