102152. lajstromszámú szabadalom • Két különálló részből álló túlhevítőszekrény

— 2 — A rajz 1—10. ábrái a találmány tárgyának néhány példaképpen! foganatosítási alakját mutatják. Az 1. ábra egy gőzszekrény keresztmet-5 szete, a 2. ábra. homloknézete és részben metszete, a 3. ábra egy másik foganatosítási alak felülnézete, a 10 4. ábra keresztmetszete; az 5—10. ábrákon további foganatosítási alakok vannak feltüntetve és pedig az 5. és 10. ábrán keresztmetszetekben, a 6., 7. és 8., 9. ábrákon oldalnézetben, 15 illetve mellső nézetben. A gőzszekrény valamennyi foganatosítási alaknál, éppen úgy mint a törzsszabadalomnál, két külön részből áll és mindegyik résznek két (1) nedvesgőzkam-20 rája vagy két (2) forrógőzkamrája van, amelyek oly módon fekszenek egymás mellett vagy egymás fölött, hogy a nedves- és forrógőzkamrák egymással váltakoznak. Az (1) nedvesgőzkamrák az 1—3. 25 ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál a (3) átmeneti ív révén egymással a hosszoldalaik mentén vannak összekötve, míg a (2) forrógőzkamrák a (4) összekötődarabok segélyével a keskeny oldalaiknál 80 keretrészű szekrényei vannak egyesítve. A gőzt a kazánból az (5) csőcsonk vezeti a szekrénybe, amely csőcsonk a (3) átmeneti ívben folytatódik, míg a túlhevített gőz a (2) forrógőzkamrákból és (4) összekötő-85 darabokból a (6) csőcsonkokon át a felhasználási helyre, pl. a gépbe vezettetik. A gőzkamrák ennél a foganatosítási alaknál úgy fekiisznek egymás mellett, hogy a, túlhevítőelemek végei számára csatla-40 kozófeliiletek gyanánt szolgáló alsó oldalaik egy vízszintes síkban vannak. Ennél a szekrénynél a (2) forrógőzkamra a szekrénynek külső jobboldali végén van, míg a 4. ábra szerinti foganatosítási alaknál 45 az (1) nedvesgőzkamra van ezen a végen. Egyébként a 4. ábrán feltüntetett szekrény kiképzése olyan, mint az 1—3. ábrákon láthatóé, amennyiben az (1) nedvesgőzkamrák a (3) átmeneti ív útján a 50 hosszoldaluknál vannak összekötve, míg a (2) forrógőzkamrák a (4) összekötődarabok segélyével a keskenyebb oldalakon keretszerű szekrénnyé vannak egyesítve. Két egyenlő kamra között egy (3) össze-55 kötő ív helyett természetesen két vagy több átmeneti ívet is alkalmazhatunk vagy pedig az illető kamrákat egész hoszszúságukban egy átmeneti darabbal köthetjük össze. Amint az 1. és 3. ábrából kitűnik, az (1) kamrákból és a (3) átmeneti 6( ívből, továbbá a (2) kamrákból és a (4) összekötődarabokból álló két szekrényrész a végleges szekrénnyé könnyen összeköthető azáltal, hogy az egyik részt a másikba betoljuk. 6S Az 5—10. ábrákon feltüntetett foganatosítási alakoknál az (1) és (2) kamrapárok egymás fölött váltakozó sorrendben oly módon vannak elrendezve, hogy mellső oldalaik, amelyekhez a (7) túl- 70 lievítőelemek végei csatlakoznak, függőlegesen fekszenek. Az 5. ábra szerinti foganatosítási alaknál a négy (1) és (2) kamra mellső oldalai mind egy függőleges síkban vannak, úgy hogy tehát a (7) 75 túlhevítőelemek végei és ezek megerősítőszervei elölről könnyen hozzáférhetően és áttekinthetően rendezhetők el. A 6., 7. és 8., 9. ábrákon feltüntetett foganatosítási alakoknál viszont a különböző kam- 80 rák mellső oldalai különböző síkokban fekszenek, úgy hogy a gőzkamrák homlokoldalai és alsó oldalai lépcsőzetes elrendezést mutatnak. A (7) túlhevítőelemek végei emellett az egyes kamráknak vagy 85 a mellső, vagy pedig az alsó oldalaihoz csatlakoztathatók. A 6. és 7., illetve 8. és 9. ábrák szerinti két foganatosítási alak egymástól csak a különböző gőzkamrák sorrendjében tér el. A 6. ábrán a (2) forró- 90 gőzkamra, a 8. ábrán pedig az (1) nedves gőzkamra van felül. A 10. ábra egy további foganatosítási alakot mutat, amelynél a három felső kamrának mellső oldalai ismert módon 95 egy és ugyanazon függőleges síkban esnek, míg az alsó kamra mellső oldala egy másik függőleges síkban fekszik, úgy hogy a szekrénynek itt is lépcsőzetes alakja van. Alulról a második, (2) kamrá- 101 nál a (7) túlhevítőelemek végeit vagy e kamra mellső vagy pedig alsó oldalához csatlakoztathatjuk. Szabadalmi igények: 1. A 100336. 1. számú törzsszabadalomban 10í védett, két különálló részből álló túlhevítőszekrénynek továbbfejlesztett foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a középső kamra, amelyhez a túlhevítőelemek forrógőz- vagy nedves- 11( gőzvégeinek két csoportja csatlakozik, két, egymással átmeneti darabok vagy hidak révén összekötött oly kamrával van helyettesítve, amelyek közül az egyik a középsőkamra helyét tartja HE