102140. lajstromszámú szabadalom • Árnyékszék szifonnal és csapószeleppel, különösen fagy ellen nem védett helyiségek számára

Megjelent 1931. évi március lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102140. SZÁM. — XXI/b. OSZTÁLY. Árnyékszék szifonnal és csapószeleppel, különösen fagy ellen nem védett helyiségek számára. Stambergrer Pinkus szerelő Krakow. A bejelentés napja 1930. évi február hó 19-ike. Lengyelországi elsőbbsége 1929. évi március hó 4-ike. A vízöblítósű árnyékszékek csak akkor felelnek meg céljuknak, ha azokat fagy ellen védett helyiségekben állítjuk fel. Ezt a feltételt a nyilvános illemhelyeken sok-5 szor nem teljesíthetik, miért is ezek csővezetékei télen befagynak, ami a szifonos árnyékszékek öblítését lehetetlenné teszi, a csésze pedig a tisztátlanságoktól eldugul, ami az egészségre káros hatá-10 sokkal jár. Másrészt oly árnyékszékek alkalmazása, melyeknek a csatornába közvetlen, tehát vízöblítés nélküli levezetésük van, nyilvános, fűtetlen illemhelyeken éppenséggel nem ajánlatos. 15 A levezető csatornával való közvetlen öszszekköttetés miatt ugyanis a kellemetlen és egészségtelen szagok szétterjednek és ily árnyékszékek használata az egészségre káros. Ez a hátrány különösen nyáron lép 20 nagy mértékben előtérbe. Oly helységek is vannak, amelyekben csak most létesítenek csatornahálózatot, ami mindenesetre meglehetősen hosszú időt igényel. Ez alatt az idő alatt ily hely-25 ségekben új épületeket emelnek, amelyekben az illemhely kérdésének megoldása nehézségeket támaszt. Ily esetekben nem volna célszerű közvetlen csatornalevezetésű (vízöblítés nélküli) közönséges ár-30 nyékszékeket alkalmazni, mert ezek a vízvezeték és a csatornázás bevezetése után használhatatlanná és értéktelenné válnak. A másik, szifonos árnyékszékrendszer alkalmazása sem tanácsos, mert az a csator-35 názás munkálatai alatt nem használható. A találmányt szifonos és csapószelepes árnyékszék képezi, mely illemhelyek technikai berendezésének kérdését fagy ellen nem védett helyiségekben, illetve a vízhozzávezetés időnkinti megszakítása esetén 40 is eredményesen oldja meg. A találmány szerinti árnyékszéknek egyik íoganatosítási alakját a mellékelt rajz példaképen, hosszmetszetben tünteti fel. A felső részt az (a) csésze alkotja, mely 45 külső oldalán a (b) ülést hordja és belül a (c) kifolyatóban végződik. Az (a) csésze a (d) foglalatban van, mely alsó szélével az illemhely talajára támaszkodik. A (d) foglalat az (e) tölcsérben végződik, mely a 50 csésze tartalmát a levezető csatornába vezeti. A (d) foglalat oly berendezést tartalmaz, mely lehetővé teszi, hogy vízöblítés esetén az árnyékszéket az (f) szifon útján működ- 55 tessük, melyet (ha nincs víz) oldalirányban kibillentve kiiktatunk, amivel egyidejűleg az (a) csésze (c) kifolyatóját elzáró (g) csapószelepet beiktatjuk. Az (1) tengely körül kibillenthető (g) 60 csapószelep nyitásánál a csésze tartalma a csatornába csúszik, ami után a csésze kifolyatóját a csapószelep segítségével ismét elzárjuk. Ezáltal a csatorna és az illemhely között a közvetlen összeköttetést megsza- 65 kítjuk és a szag elterjedésének gátat vetünk. A (g) csapószelep, melynek oldalsó peremei vannak, a csésze tartalmát a csatornába vezeti és a csésze kifolyatóját szorosan elzárja. A csapószelep a csatorna és 70 a csésze között használat közben is válaszfalat alkot. A (h) csővezetéken át az (a) csészébe vezetett víz a csészét kiöblíti és annak tartalmát a berajzolt nyíl irányában a csatorna felé magával ragadja. Az (f) 75 szifon állandóan vízzel telt, mely a csa-