102136. lajstromszámú szabadalom • Porlasztóinjektor, folyékony tüzelőanyaggal dolgozó, belsőégésű motorok számára

— 2 — kezd, eleinte semminemű kiáramlás nem történik, csak az (1) szelep és (7) hüvely együttesen mozognak el és a 2. ábrában feltüntetett helyzetbe jutnak, mert a (9) 5 rugó a (7) hüvelyt az (1) szelephez szorítja. Ha a szivattyú a táplálást folytatja és a (7) hüvely a (16) peremhez érve megáll, az (1) szelep kinyílik és a befecskendezés megtörténik. 10 Mihelyt a befecskendezés befejeződött, a tüzelőanyag vezetékének kiürítő szerkezete működésbe jön és a porlasztóinjektorban levő összes komprimált tüzelőanyag expandál. A berendezés ekkor hirtelen az 15 3. ábrában feltüntetett helyzetbe tér vissza. A 3. és 4. ábra nyugalmi, illetve működési helyzetben oly foganatosítási alakot tüntet fel, melyben speciális kiképzésű 20 ieszekkel bíró szelep helyett közönséges, lapos vagy kúpos, de mindenesetre célszerűen eléggé szűk (18) ülésű szelep van alkalmazva. Ez a szelep még az 1. és 2. ábrában feltüntetett berendezésnél is tö-25 kéletesebben valósítja meg azt a célt, melyet a bevezetésben hangoztattunk, hogy t. i. a porlasztónyílást a koromlerakodásoktól megóvjuk. Világos, hogy ezt el is érjük, mert a (18) ülés nyílása csak igen 30 rövid pillanatok tartamára van nyitva és mert a korom nem talál semmi helyet a lerakódásra; az ábrából ez tisztán kiviláglik.. A 3. és 4. ábrában új foganatosítási alak 35 gyanánt az 1. ábrában feltüntetett, nyomással működő (11) rugó helyett a húzással működő (19) rugó van ábrázolva, mely egyik végével a szeleprúd végén kiképezett (20) gyűrűbe van bekapcsolva, másik 40 végével pedig a (22) süvegbe csavarolt és szegecselt (21) csapra van felfüggesztve. Végül, új foganatosítási alak gyanánt, a szeleprúdban, a tüzelőanyag bevezetése céljából, a (23) csatorna van kiképezve. 45 Ezek szerint, amint fentebb jeleztük, azon a főelőnyön kívül, hogy a porlasztóinjektor meg van védve a koromlerakodások ellenében, vannak még más előnyök is, melyek bárha másodrendű előnyöknek 50 nevezzük is azokat, nem kevésbbé fontosak. Egyszerű szeleppel bíró berendezéssel, akármilyen legyen is a szeleptányér alakja, rendkívül nehéz a lassításnál jó 55 porlasztást elérni, mivel a szelep rendkívül kevéssé nyílik és a folyékony anyagnak a kifröccsentő nyílás falain való súrlódása jelentékennyé lesz. Ebből az okból és még azért is, mert nagyon nehéz a szeleptányér egész kerülete mentén egyenlő 60 nyitást elérni, a porlasztás rossz és gyakran csak egy szakasz mentén jön létre. A találmányt képező berendezésnél, mikor a (7) hüvely a (4) porlasztótestnek (16) pereméhez való ütődése folytán hirtelen 65 megáll, az (1) szelep, mely gyors mozgásban van, tehetetlenségénél fogva nem áll meg azonnal. A szelep tehát hirtelen, szabadon és elegendő mérvben nyílik, hogy a szakaszoknak a kiviteli pontatlanságból 70 eredő fentemlített különböző volta ne legyen érezhető. Ha akarjuk, korlátozhatjuk ezt a megemelkedést aképpen, hogy poutosan beszabályozzuk a (9) rugó (Belleville-tárcsa) útját vagy bármely más 75 módon. Ez lehetővé teszi, hogy a (9) rugó eléggé gyenge legyen. Mindezekből az okokból az (1) szelep nyitása „túlnagy". A porlasztóinjektorba és vezetékébe benyomott tüzelőanyag hirtelen expandál 80 és ezen a hirtelen támadt nyíláson át robbanásszerűen árad ki. Az egész berendezés hirtelen egyensúlyát veszti. A (15) térben levő nyomás túlgyengévé válik a (11) rugó erejével szemben. Az (1) szelep és a 85 (7) hüvely tehát bizonyos darabbal együtt mennek vissza vezetékükbe. A (16) perem már nem érintkezik a porlasztótesttel. Hogy az (1) szelep, ha a szivattyú a táplálást folytatja, újból kinyíljék, az imént 90 leírt jelenségeknek ismétlődniük kell. A szelep ezt ugyanoly körülmények között fogja megtenni vagyis ugyancsak „robbanásszerűen". És mind e jelenségek egymásután többször fognak ismétlődni egy 95 és ugyanazon befecskendezés közben, mely ekként oly részleges befecskendezések sorozatára van felbontva, melyeknek jelentékenyen nagyobb erejük van és melyek következésképpen sokkal hatásosabbak. 100 Ez a jelenség, mely a lassításnál erősebben lép fel, a tömegek tehetetlenségénél fogva mindinkább kevésbbé válik érezhetővé a szerint, amint a motor sebessége növekszik, míg végül gyakorlatilag nem 105 lesz már érezhető, a mikor már nem lesz több szükség reá. Megjegyzendő, hogy a szelep ütéseinek amplitúdója és gyorsasága több tényezőnek (tömegnek, nyomásoknak, rugók erejé- no nek, komprimált térfogatnak, szivattyútérfogatnak) függvénye és bizonyos foganatosítási alakoknál megtörténhetik, hogy oly kis forgási sebességek, melyek egyegy befecskendezésnél több érezhető ütést 115 engednek meg, az üzemben nem fordulnak elő. De a szelepnek hirtelen elválása a fészektől és következéskép a komprimált